Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ady Endre

2009.11.16

Ady Endre

Ady magyarság versei és szerelmi lírája

 

 

Életrajz

  • 1877. nov. 22., Érmindszent
  • Hat ujjal született (ókorban a táltosság egyik jele ->különlegesség)
  • Szülei: Ady Lőrinc és Pásztor Mária
  • Hárman testvérek, de nővére fiatalon meghal
  • Érmindszenti általános iskola
  • Nagykárolyi Piarista Gimn. – a gimnázium első négy éve, itt már verseket ír, az iskolaújság szerkesztője
  • Gimnázium felső négy osztálya Zilahon -> itt tagja az önképző körnek, iskolaújságnak, versei megjelennek

Ekkor kezdődött kicsapongó életmódja, alkoholfüggősége

  • Debreceni Református Kollégium, jogi kar, Csokonait tekinti példaképének
  • Kicsapongó életét itt is folytatja, így szülei kiveszik ez egyetemről, és beiratják a pesti egyetem jogi karának levelező szakára -> közben dolgoznia kell
  • Temesvári törvényszéken kap díjnoki állást, már ekkor meggyűlöli a bürokráciát
  • 1898. vissza Debrecenbe, nem diplomázik le
  • Újságíró: Debreceni Hírlap és Debrecen c. lapoknál
  • 1899 júniusában megjelent első verseskötete: Versek címmel.
  • Szűkösnek érezte Debrecent
  • Nagyváradra ment, és a Szabadság c. lap munkatársa lett
  • Élesen támadta a feudalizmust konzerváló erőket, Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházbüntetésre ítélték
  • 1903 szept. Még egyszer c. kötete megjelenik, de ugyanúgy visszhang nélkül marad, mint az első
  • Kicsapongó életének következményeként szifiliszt kap
  • 1903-ban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, művészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költőt a francia szimbolista művészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél művelt, érzékeny, büszke, szeszélyes nő, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt idősebb. Diósi Ödönnel, aki kereskedő volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban
  • 1906-ban megjelenik harmadik kötete: Új versek címmel. A kötet korszaknyitó a magyar irodalom számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lesz.
  • 1907 Vér és arany c. kötete megjelenik
  • 1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lesz, 1912-től, szerkesztője
  • 1908 Az Illés szekerén c. kötet megjelenése
  • 1909 Szeretném, ha szeretnének c. kötet
  • 1910 Minden-titkok versei c. kötet
  • Az új verseskötetek Ady-lázat teremtenek az egész országban
  • 1907 Léda várandós, majd halott leánygyermeket hoz világra
  • Szerelmük két erős egyéniség találkozása, folymatos küzdelme, melynek csak szakítás lehet a vége
  • 1912 szakítás Lédával -> kegyetlen szerelmi költemény: Elbocsátó szép üzenet
  • Sok futó kalanddal vigasztalódik, az új kapcsolatok főleg az alkohol-, és nikotinfüggőségét kezelő szanatóriumokban bontakoznak ki

Ezekről sosem sikerül leszoknia, sőt, egy kezelés alkalmával a morfium szenvedélye is rabul ejti

  • Rövid ideig menyasszonya: Dénes Zsófia
  • Futó kapcsolat Böhm Arankával, Karinthy második feleségével
  • 1913 A magunk szerelme c. kötet
  • 1914 Világháború kitörésekor Érmindszenten

Egyértelműen háborúellenes hozzáállás, a humanizmus jegyében

E miatt a szerkesztőségek elfordulnak tőle (nyugatot kivéve), hazaárulónak titulálják

  • 1911-ben, a svájci nevelőintézetben tanuló 16 éves Boncza Berta (Csinszka) elhatározza, hogy Ady felesége lesz, rendszeres levelezés indul meg közöttük, Berta kezdeményezésére
  • 1914-ben találkoznak először
  • 1915 esküvő Bp-en
  • Kezdetben Csucsán élnek, Berta apjának birtokán, majd felköltöznek Bp.-re
  • Ady alkoholizmusa hatalmas mértékű már, a depresszió, szorongás oldására folyamatosan iszik, valamint elhiteti magával, hogy csak alkoholos állapotban tud csak színvonalasan alkotni
  • Csinszkával való kapcsolatában kettősség, versekben idealizált kép, miközben a valóságban nem harmonikus a kapcsolat
  • 1917-től a betegségek ágyhoz kötik Adyt
  • 1918 A halottak élén c. kötet
  • Őszirózsás forradalom: eljöttek a változások, amit már régóta várt -> ennek az izgalomnak hatására agyvérzés
  • 1918 a Vörösmarty Akadémia első elnöke Ady
  • 1919. jan. 27. meghal a Liget Szanatóriumban, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozzák fel, Móricz mond beszédet

 

Életmű

Verseskötetek:

  • 1899 Új versek
  • 1903 Még egyszer
  • 1906 Új versek
  • 1907 Vér és arany
  • 1908 Az Illés szekerén
  • 1909 Szeretném, ha szeretnének
  • 1910 A Minden-titkok versei
  • 1912 A menekülő élet
  • 1913 A magunk szerelme
  • 1914 Ki látott engem?
  • 1918 A halottak élén
  • 1923 Az utolsó hajók – posztumusz kötet

 

 

Általános jellemzők:

  1. Tudatos kötetszerkesztés
    1. egy témakörbe tartozó versek egy ciklusban találhatók
    2. egy köteten belül az ellentétes életérzést hordozó versek a kötetekben szimmetrikusan találhatóak
    3. kötet élén bemutatkozó vers
    4. minden kötet és ciklus címe megegyezik egy adott vers címével, ezek a címadó versek, melyek általában a ciklus közepén helyezkednek el
    5. az Új versektől igyekszik minden versnek három szavas címet adni

 

 

Léda versek

  • A versekben nem a szerelmi idill, hanem az állandó harc, az állandó ambivalencia jelenik meg
  • Szélsőséges érzelmi kitörések, mint átkozódás, könyörgés, rajongás, gyűlölet, hódolás, menekülés
  • Ha mégis idillt ábrázol, az csak múltbeli emlék, nosztalgikus jellegű
  • Nem a boldog, harmonikus állapot megrajzolása
  • Versek:

1.      Meg akarlak tartani

Ambivalencia

Ady számára Léda messziről figyelve maradhat szép

2.      Egyedül a tengerrel

Múltbéli idill megrajzolása

3.      A könnyek asszonya

4.      Vad szirttetőn állunk

5.      A fehér csönd

6.      Héja-nász az avaron

Metaforák, szimbólumok szerepeltetése

Héjapár=Ady és Léda

Állandó egymással küzdés

Utazás a nyárból az őszbe->szerelmi kapcsolatuk változatos folyamata, mely küzdelmekkel telített

Egyre mozgalmasabb igék használata, melyek egyre féktelenebb harcot jelölnek, végül a végső harcba torkollik

Nyár –> a szerelem felívelő szakasza, a boldog egymásra találás

Ősz -> szerelem hanyatlása, kiégett szakasza, elmúlása, a halál ígérete

7.      Lédával a bálban

Alapvető kontraszt kétféle szerelem között: a boldog párok, valamint Ady és Léda ellentéte, „boldog mátka-párok” <-> „fekete pár”

Ő kapcsolatuk: egyedi, különleges, pusztító mivoltú, halálos szerelem

Rengeteg nyomasztó szó, baljós hangulat (pl.: rettenve, fekete, bús csönd, halál-arcunk, sötét fátyol…)

8.      Áldásadás a vonaton

Szakítóvers

Keretbe foglalja: „Áldjon meg az Isten”

Vádaskodás, marcangolás nélkül fogalmazza meg, mit jelentett neki Léda

Impresszionista hatás, megragadja  a pillanatot

Állandó ellentétek: áldásadás <->elszakadás

Megbékélés, szelíd pillanat

9.      Elbocsátó, szép üzenet

Szakítóvers

Kegyetlen

A megsértett férfiúi hiúság verse

Fölényes költői én

Mintha Léda csak őáltala létezett volna

10.  Valaki útravált belőlünk

szakítóvers

 

Csinszka versek

  • Idealizált képet mutat kapcsolatukról, miközben valójában koránt sem volt az
  • Támaszkeresés menekülés vágya érződik
  • Hála vagy könyörgés
  • Számvetés az életével ezekben a versekben gyakori
  • Csinszka személyisége nincs megrajzolva
  • Dísztelen, képszegény, egyszerű nyelvezetű versek
  • Sokszor népdal-szerűek
  • Versek:

1. És mégis megvártalak

2. Vallomás  a szerelemről

3. Őrizem a szemed

4. De ha mégis?

5. Nézz, drágám, kincseimre

6. Akkor sincsen vége

 

Magyarság versek

  • Ostorozó hazaszeretet, mely támadhatóvá tette a költőt, hiszen az állandó kritika tűnhet úgy, hogy már nem is szereti hazáját
  • Nemzetféltés: a nemzet saját nyelvi és kulturális elszigeteltségében nincs-e akkora veszélyben, hogy más népek beolvaszthatják?
  • „mégis-morál”: ambivalencia a hazával kapcsolatos érzelmeiben, elmenekülne, de közben tudja, hogy ide tartozik
  • Kétmeggyőződésű forradalmár: egy fejlett polgári társadalom kialakítására ösztönzi az országot, de valójában külföldi útjai során ő már a nyugati, fejlett demokráciákból is kiábrándult

De tudja, nincs más útja a fejlődésnek

  • Versek:

1.      Az én magyarságom

2.      A Halál-tó fölött

3.      A föl-földobott kő

Komplex költői képre építi

Képi sík: kő, por, messze tornyok, leesés, feldobás

Fogalmi sík: költői én, Magyarország, fejlettebb, nyugati világ (pl.:Párizs), honvágy, hazaszetetet, sorsszerű idetartozás, miközben megvan benne a világlátás vágya, az elvágyódás, a menekülés vágya

Ambivalencia

Mégis-morál

4.      Nekünk Mohács kell

Himnuszhoz kapcsolható

Kölcsey áldást kér, Ady verést, csapásokat

„fordított Himnusz”

Magyarázat: a magyarság akkor küzd csak összefogva a jobb körülményekért, ha csapások érik

Ha béke van, a magyarság hajlamos belesüppedni a békébe, az önzésbe

Béke: galamb, zöld ág

1.vsz.: kívülállóként beszél ->ő

2.vsz.: önmaga számára is ugyanazt a sorsot kéri -> én

3.vsz.: összekapcsolja a kettőt -> mi

Felrázó, provokatív szándékú vers

Indulatos hangnemben

5.      A fajok cirkuszában

Kéttudatú forradalmár: magyarok valami olyat másolnak, ami már máshol megbukott, de mégsincs más út

Már a változtatás sem vonzó számára

„húsvéttalan magyarság” -> nincs lehetősége a feltámadásra

Mégis-morál:

Tudja, hogy reménytelen az az út is, amit a nyugat már bejárt, de neki mégis alkotnia kell, ösztönöznie kell a magyarságot, mert ez a költő feladata

                                   Bohóc-sors:

                                               A bohócok esetlenül utánozzák az embereket

                                               A magyarság is ugyanezt teszi: esetlenül utánozza a nyugatot

                                               ->szánalmas, keserűen nevetséges sors

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Szar az egész

(MariO, 2012.09.09 10:28)

KURVASZAAAAAAAAAAAAAAR

..

(Big, 2012.09.09 10:27)

Egy kicsit rövidebb verzióban tökéletes lenne.

Re: ..

(Cyntia, 2012.09.09 10:28)

Így is yo!