Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Arany János

2009.12.17

 

 

Életrajz

  • 1817. márc. 2. Nagyszalonta
  • Arany György, Megyeri Sára -> szülei már idősek, mikor Arany megszületik
  • Békés gyerekkor, de anyagi gondok
  • Történelmi érdeklődés -> apjától rengeteg mondát hall, olvas
  • Elemi iskola Nagyszalontán
  • Házitanítóként dolgozik már ekkor
  • Debreceni Református Kollégium -> gimi
  • Rövid ideig Kisújszálláson tanít, majd visszatér Debrecenbe, hogy befejezze tanulmányait
  • 1836-ban vándorszínésznek áll, de rájön: az ő egyénisége erre nem alkalmas
  • Hazamegy Nagyszalontára
  • Apja időközben megvakult, anyja hamarosan meghal -> Arany magát hibáztatja
  • Bűntudatából fakadóan letelepszik Nagyszalontán
  • Másodjegyzőként dolgozik, rengeteg emberi sorsot megismer így
  • Feleségül veszi Ecsery Juliannát: boldog családi légkör
  • Gyerekek: Julianna és László
  • Eseménytelen élet Nagyszalontán
  • Egyetlen közelebbi barátja: Szilágyi István, ő rengeteg témaötlettel látja el Aranyt
  • 1845-be a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdet egy komikus eposz megírására -> Arany megírja Az elveszett alkotmányt -> nyer a pályázaton, így ismert íróvá válik
  • 1846-ban újabb pályázat: elbeszélő költemény valamely történelmi hősről -> megszületik a Toldi –trilógia első része
  • Petőfivel a barátság ekkor kezdődik
  • 1847 tűzvész Nagyszalontán, de az Arany-ház megmenekül
  • 1847-ben látogat Petőfi először Nagyszalontára -> tudatosítja Aranyban: az irodalomban nekik kell képviselniük a nép törekvéseit
  • Petőfi és Júlia nászútjuk egy részét Aranyéknál töltik -> Arany szerint Júlia túl egyéni, túl modern nő, mégis: Petőfi halála után gondoskodik Júliáról, amíg újra férjhez nem megy
  • Arany a forradalomnak nem részese, de aztán Petőfi kérésére Pestre megy, és társszerkesztője lesz a Nép Barátja c. lapnak
  • 1848 őszén nemzetőrnek áll
  • 1849-ben Júlia fiával Nagyszalontára költözik
  • 1849-ben Arany állami szolgálatra jelentkezik, így fogalmazó lesz Szemere minisztériumában
  • 1849 nyarától bujdosó írókat szállásol el Nagyszalontán, de úgy érzi, lassan neki is bujdosnia kell -> először a környező erdőkben, majd lakásán várja a letartóztatását útra készen
  • a megtorlás ellene végül elmarad
  • 1851-től a Nagykőrösi Református Gimnázium tanára lesz -> Nagykőrösi korszak
  • Bár munkáját kedveli, itt mély költői, lelki válságba zuhan
  • A válságból a balladai műfaj megtalálása rántja ki
  • Magányosnak érzi magát, hisz rengeteg barátja meghalt a szabadságharcban
  • 1850-es évek végétől az Akadémia újra működik, ennek először levelező, majd rendes tagja lesz
  • Így 1860-ban Pestre költözik
  • A Kisfaludy Társaság igazgatói titkára lesz
  • Lapot indít: Szépirodalmi Figyelő -> magas színvonalú, de érdeklődés hiányában csődbe megy, így átszervezi ás újraindítja Koszorú címen->ez is csődbe jut
  • Vissza szeretne térni Nagyszalontára, de az Akadémia titkára lesz, így végleg Pesten ragad
  • 1860-as évek végén újabb válságba kerül: Pesten ragadt+lánya, Julianna meghalt
  • 1873-ban Akadémiai nagyjutalomban részesül egész addigi munkásságáért
  • 1877-ben otthagyja az Akadémiát -> így újra szabad, de már túl idős
  • 1877 nyarán kiköltözik a margitszigeti Nagyszállóba, itt írja meg az Őszikéket, a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe
  • 1882. okt. 22-én hal meg tüdőgyulladásban

 

 

Életmű – balladák

 

Balladát értelmezhetjük versformaként, de lehet műfaj is

Műfajként:

  • Tragédia dalban elbeszélve, (tehát mindhárom műnem sajátosságait magában foglalja)
  • Drámai: gyakran tragikus, és sokszor vannak benne párbeszédek is
  • Epikus: jól körülhatárolható a cselekményváza, egy történetet mesél el
  • Lírai: érzelmeket tükröz, hűen akarja bemutatni a lelkiállapot-változást

Balladai homály: törekszik a sejtelmességre, homályosságra, sokszor hézagos

 

Három korszak különíthető el

  1. korai korszak 1846-1850

nincs igazi lelki elmélyülés

akár könnyedebb, derűsebb színezetű is lehet

·         A varró leányok

·         Szőke Panni

·         A méh románca

·         A honvéd özvegye

  1. Nagykőrösi balladák 1852-1857

Történelmi téma

Lélektani elmélyülés

Motívumpár: bűn és bűnhődés összekapcsolása

    • Ágnes asszony
    • Zách Klára
    • V. László
    • Török Bálint
    • Szondi két apródja
    • A hamis tanú
    • A walesi bárdok
    • Árva fiú
    • Mátyás anyja
    • Pázmán lovag
  1. öregkori balladák 1877-1882

talányosabbak, hézagosabbak, rejtélyesebbek

komorabbak, ridegebbek

gyakori a misztikus, babonás elem

nagyvárosi élet viszontagságai gyakran témái

nincs történelmi téma

irracionális jelenségek, de mindig visszavezethetők a hős tudatállapot-változásaira

rémromantika hatása

·         Tengeri-hántás

·         Híd-avatás

·         Éjféli párbaj

·         Tetemre hívás

·         Kép-mutogató

·         Vörös Rébék

 

 

Hangvétel, stílus, téma alapján is csoportosíthatóak a balladák

  1. Népies balladák

Színhely, szereplők, nyelvezet is népies

Verselése magyaros

Lélektani elmélyítés, lélekelemzés

Sokszor annyira talányos, hogy az már a megértést gátolja ~ székely, skót népballadák

    • Ágnes asszony
    • Árva fiú
    • Szőke Panni
    • Vörös Rébék
  1. Drámai balladák

egyetlen jelenet áll a mű középpontjában

Shakespeare hatott rá

Patetikus, emelkedett hangvétel

Lelki folyamatok bemutatása

·         Tetemre hívás

·         V. László

·         A walesi bárdok

  1. Históriás énekekre emlékeztető, történelmi tárgyú balladák

Archaikus szavak

Tragikus történet, de felemelő vég

·         Zách Klára

·         Szondi két apródja

  1. Románcos balladák

Derűsebb történetet mesél el

Hangvételük könnyebb, népdalokra emlékeztető

·         Rákócziné

·         Rozgonyiné

·         Mátyás anyja

  1. Romantikus balladák

Rémromantika, Goethe kísértetballadái hatottak rá

Romantika jellegzetes szóhasználata, stílusjegyei

Időmértékes verselésű

Borzongatóan tragikus, félelmetes

·         A honvéd özvegye

·         Éjféli párbaj

·         Híd-avatás

  1. Anekdotikus balladák

Könnyedebb, derűsebb

·         A méh románca

·         Pázmán lovag

 

Néhány ballada elemzése:

 

A honvéd özvegye

A ballada azután keletkezett, hogy Szendrey Júlia újra férjhez ment, a gyászévet ki sem várva

Arany ezzel bizonyítva érzi korábbi ellenérzéseit

Két helyszínen fut az esemény: csatatér és esküvő kontrasztja

  • Csatatér:

A szabadságharc utolsó mozzanatait örökíti meg, csak halál, csak veszteség

Pesszimista kép

Kiválaszt egy szereplőt->ez a honvéd halála előtt negatív képet fest a szabadságharcról

Honvéd=Petőfi

Úgy érzi, nem volt értelme feláldozni életét, de legalább a szerelme örök,  megmaradt

3.strófa-> egyértelműen jelezni akarja, hogy Petőfiről van szó-> utolsó négy sora szinte ugyanaz, mint az „Egy gondolat bánt engemet”-nek

Csatakép befejezése: halál, elmúlás ábrázolása

Hasonlat: halál ~ homályos felleg, óriás madár

8.vsz-tól az özvegy lelki változásának stádiumait írja le a 12.vsz-ig

  • Eleinte el sem hiszi, hogy meghalt, akit szeretett, reménykedik
  • Azután gyász, özvegyi ruha
  • Végül igyekszik vigasztalódni valaki másnak az oldalán
  • „szép özvegy” -> átvétel egy újságcikkből, ahol hírt adtak júlia második házasságáról, név nélkül, így utaltak rá

Második helyszín:

  • Lakodalom:

Új élet kezdete

Ellentét: múlt<->jelen, elmúlás<->kezdet

13.vsz. ->kint és bent kontrasztja ->lelkiállapotot is kifejez

Zajlik a menyegző -> a menyasszony víziója, hogy megjelenik a honvéd, ezzel Arany az özvegy bűntudatára utal:

    • Honvéd második számvetése: még keserűbb, mint az első, hisz szerelem sincs
    • Arany kegyetlen vádja: mintha Júlia csak a nevéért szerette volna Petőfit
    • Honvéd eltűnik, ígéri, hogy soha többé nem fog megjelenni

Visszatérünk a valóságba, a bűntudat csak pillanatnyi volt, most újra boldogság

Arany ezzel a balladával előreutalt későbbi romantikus kísértetballadák felé, valamint a hősök lelkiállapotát precízen bemutató balladák felé

 

Zách Klára

Tragikus történet:

  • Nagy Lajos anyja, Erzsébet királyné. Az ő öccse Kázmér, akinek megtetszett Zách Klára -> a királynő nem egyértelműen állítja le, sőt, alkalmat is teremt öccsének az erőszakra
  • Zách Klárát megerőszakolja Kázmér
  • Ezt elmondja apjának
  • Zách Felicián beront a palotába, meg akarja ölni a királyi családot, végül főurak esnek áldozatául + levágja  a királynő négy ujját
  • Viszontbosszú: megölik Feliciánt, és egész nemzetségét
  • A balladát Arany később beleilleszti a Toldi szerelmébe

Négy nagyobb szerkezeti egységre bontható:

I.

  • Királyné és Kázmér beszélgetése
  • Arany finoman, a virág metaforáival fogalmazza meg Kázmér szándékát
  • Bár Erzsébet megrója öccsét, mégis előkészíti a találkát

II.

  • Klára megbecstelenítése
  • Diszkréten leírva, a kor normái, és a költő személyisége miatt
  • Idő múlását jól érzékelteti
  • Klára belehalna szégyenébe

III.

  • Klára+Felicián dialógusa
  • Klára szégyenérzete, halálba vágyása, vezeklést, büntetést akar

IV.

  • Felicián, majd a király bosszúja
  • Utolsó versszak a narrátor könyörgése: XIV. és XVIII. századra is utalhat

 

Ágnes asszony

Ágnes asszony szeretője megölte férjét, életfogytiglani börtönbüntetés Ágnesnek, de megbolondul, így hazaengedik

Nevezik magyar Danaidának

Keletkezés: egy megháborodott geszti parasztasszony története + ismert népballada a forrás

Helyszínek:

I. patakpart

  • 1-4. vsz.
  • Még nem egyértelmű, hogy a mosás tébolyult tevékenység
  • Férj említése, és a lepedő mosása bennünk gyanút ébreszt
  • 4.vsz-tól kezd érlelődni a megtébolyodás

II. börtön/magánzárka

  • 5 versszakon át
  • Megtébolyodás okait tetézik a börtönbeli körülmények -> sötétség, magánzárka, egyedüllét
  • Ágnes asszony tudatának középpontjába a megbolondulás elkerülése kerül -> egészséges tudatú embernek ez nem téma
  • Ha a haja rendben van, akkor még nem tébolyult
  • A vezeklést (mosás) is elveszik tőle

III. bírósági tárgyalás

  • 10 versszakon át
  • Őrületének okai sokasodnak: szeretőét felakasztják, előtte ő Ágnesre vallott
  • Ágnes életfogytiglani börtönbüntetést kap
  • Tébolyodottságának legnyilvánvalóbb jele: hajtogatja, hogy haza kell mennie leplet mosni
  • A bírák nem is vitatkoznak, hanem hazaengedik
  • Tébolynál nagyobb büntetést nem szabhatnak rá

IV. újra a patakparton

  • Értékzavar: csak a lepedővel foglalkozik, a külvilás, saját külseje megszűnik számára
  • A foltot még látja  a lepedőn, pedig már nincs ott -> bűntudat
  • Bűntudat egész hátralevő életét meghatározza
  • Időbeli kitágítás, végtelenbe való meghosszabbítása a mosásnak -> jelzi, hogy az őrület megmarad

Refrén jelentheti Ágnes fohászkodását az úrhoz, de lehet a narrátor szánakozó véleménynyilvánítása is

 

A walesi bárdok

Ferenc József 1857-ben feleségével Mo-ra érkezik, neki kéne dicsőítő költeményt írni, ezt Arany nem hajlandó megtenni, ez a költemény a válasza

A téma alkalmas a Habsburgok elleni ellenérzés kifejezésére

Dickens gyerek-történeklemkönyvéből vette a történetet

Három részre tagolható:

I. úton

  • Első strófa sorai később is megjelennek variálódva
  • Kirajzolódik Edward jelleme -> elbizakodottság, fennhéjázó, felsőbbrendű, gőgös
  • Megöntözés-> csata leverése -> ez utalás a magyar szh.-ra
  • Csend: üdvözlés megvonása -> ez a tartomány nem lesz behódoló
  • Feszültség -> vihar előtti csend

II. lakoma

  • Külsőségek nagyon is pompásak, mintha tiszteletet fejeznének ki, de mintha kompenzálná a dicsőítés elmaradását
  • Pompa érzékeltetésére: felsorolás, ismétlés
  • A bőkezű vendéglátás gyanakvást kelt Edwardban -> egyre inkább követeli a dicsőítést
  • Csend: benne van a félelem, de a lázadás előszele is
  • Első bárd: szembesíti a királyt tetteivel -> az irodalomtörténet ezt a bárdot Vörösmartyval azonosítja
  • Máglyára küldés ismétlődése: toposz
  • Második bárd: először mintha behódolna, de a folytatás jelzi, hogy benne legalább annyi lázadás van -> őt Tisza Domokossal azonosítják
  • Harmadik bárd: hívatlanul jön, megalázza a királyt -> =Arany
  • „elhullt csatában a derék” ->Petőfire utal

III. lakoma után

  • „vágtat”, „ég földszint az ég” -> lelkiállapot zaklatottságára utal”
  • „ég” ->máglyák lobogása
  • „ötszáz, bizony dalolva ment” -> szokatlan szórend (inverzió) ->ötszáz nyomatékosítása -> utal a bárdok bátorságára, és Edward kegyetlenségére is
  • Edward tébolyának bemutatása ->erősíti felsorolással, allíterációkkal
  • Töredékmondatok érzékeltetik a zaklatottságot
  • Kontraszt: mit hall Edward <->néma csend
  • Őrület: életfogytig tartó büntetés

 

Szondi két apródja

A ballada forrás Tinódi egykori éneke: Budai Ali basa históriája.

 Ez a ballada nem pusztán történelmi esemény, hanem a jelennek szóló hazafiasság költeménye. Szondi halál a honvédek hősiességét idézte fel, a két ifjú dalnok hűsége és éneke a költők hivatására célzott.

1856 a megírás éve. A ballada a magyar történelem eseményeit idézi, és az 1848-as szabadságharccal von párhuzamot. A szabadságát veszett nép fiai nem feledhetik a nagy bukást, és nem dicsőíthetik a győztes ellenfelet semmiféle ígértet ellenében sem.

A balladában két szálon fut a cselekmény egymás mellett párhuzamosan. A versszakonként változó eseményekből tudjuk meg a múlt és a jelen történetét.

  • A múlt Szondi harcát, hősi ellenállását, kitartását, halálát eleveníti fel a török ellen.
  • A jelen: Szondi két apródjának néma ellenállása, nem tudnak, nem akarnak megbékélni a hódítóval.

Lírai képpel indul a ballada a helyszín festői leírásával. Lírai elemeket fedezhetünk fel a meggyőzés és a hízelgés soraiban és végül az átok, felindult szavaiban, érzelmeiben.

A cselekmény a török ellenes végvári harcokat mondja el, Drégely vár védelmét, és hősi bukását, Szondi személyes bátorságát.

A párbeszéd hordozza a ballada drámai részét. (ez a párbeszéd egyoldalú)

Az összeütközés több ponton történik meg.

  • Hódítok és védők
  • Szondi és Ali
  • A két apród és a küldönc között

A ballada formai jegyei világosan felismerhetők. A balladai homály a meg, meg szakított cselekményből adódik. A párhuzamos szerkesztést a kétszálú cselekmény egyidejű megjelenítésében találjuk. A fokozás Ali kegyelem ítéletétől a halál tudatos vállalásáig húzódik.

A költő véleménye egyértelmű: "Átok azokra, akik megölik a hősöket és elveszik egy nép szabadságát."

 

Tetemre hívás

Tetemre hívás -> istenítélet -> ha az áldozat mellé odaér a gyilkos, a seb újra vérezni kezd -> középkori hiedelem, misztikus, mágikus

Drámai ballada -> jelenetsor áll a középpontban

A feszültség úgy fokozódik, hogy a halotthoz egyre közelebb álló személyeket hívnak a ravatal mellé

1.vsz: nincs irodalmi cifrázás, olyan, mint egy újságcikk

Odarendelik:

  • Ellenségeit
  • Barátait
  • Falu népét
  • Anyját és húgát
  • Végül Kund Abigélt

Magát a tettet Bárczi Benő követte el, öngyilkos lett, de Abigél adta neki a tőrt –> kihasználta az érzékenységét, az iránta való érzelmeit -> Abigél emberi értelemben nem menthető fel a vádak alól, hisz nem lehet így játszani mások érzéseivel

Mindketten akarták a házasságot, de Benő siettette, lelki terror alatt tartotta Abigélt: ha nem megy hozzá most, akkor öngyilkos lesz

A büszkeség tragédiája

Híd-avatás

Budapest új hídja: Margit híd

Fiú mindenét elveszíti, a hídon a reménytelenség miatt víziói vannak, végül ő is beleugrik a Dunába

A víziók a mű nagy részében: Arany 13 sorsot mutat be ezen keresztül -> haláltánc-jelenet

A fiú sorsa fogja keretbe

Eredeti címe: városi ballada -> a sorsok, amiket bemutat, mind a nagyvároshoz kötődnek

A kapcsos könyvbe írta meg -> Őszikék egyik darabja -> itt még Városi ballada-ként szerepel

Források:

A ballada megírása előtt egy évvel avatták fel a Margit hidat

Középkori hiedelem: ahhoz, hogy egy építmény biztosan álljon, emberáldozatra van szükség

A fővárosban az 1870-es években öngyilkossági hullám

Haláltánc is középkori műfaj

Éjfélkor a halottak kísértetei vissza tudnak jönni, és kapcsolatot tudnak teremteni az élőkkel

1-6.vsz -> a fiú sorsának bemutatása -> kártyázik, mindent feltesz az utolsó játszmára, de veszít

7.vsz.-tól -> öngyilkosok seregszemléje -> haláltánc-jelenet -> mindenki utal a sorsára

Ifjú pár: nem lehettek egymáséi

Gazdag milliomos, aki hitelezett, és tönkrement

Quaterno (szerencsejáték) ->ezen mindenét elvesztette

Becstelenné vált

Iskolai tanuló, kinek pénze elfogyott

Hajléktalan koldus, aggastyán lett, pedig az egész életét végigrobotolta

Prosti

Őrült

Inas, kinek konfliktusa támadt mesterével

Kiégett, kiábrándult gazdag

Menyasszony, kinek a vőlegénye a húgát vette feleségül

Amerikai párbaj: világos és sötét golyót húznak, aki a sötétet húzza, bizonyos időn belül öngyilkosnak kell lennie

Elveszítette a tisztességét, mert esküvő előtt elvesztette szüzességét

Utolsó 4 vsz. -> keret ->fiú nem tud szabadulni a vízió- áradattól, így ő is öngyilkos lesz

(Ember tragédiájában, a londoni színben is van haláltánc-jelenet->Aranyra ez hatott)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.