Arany János
Életrajz
- 1817. márc. 2. Nagyszalonta
- Arany György, Megyeri Sára -> szülei már idősek, mikor Arany megszületik
- Békés gyerekkor, de anyagi gondok
- Történelmi érdeklődés -> apjától rengeteg mondát hall, olvas
- Elemi iskola Nagyszalontán
- Házitanítóként dolgozik már ekkor
- Debreceni Református Kollégium -> gimi
- Rövid ideig Kisújszálláson tanít, majd visszatér Debrecenbe, hogy befejezze tanulmányait
- 1836-ban vándorszínésznek áll, de rájön: az ő egyénisége erre nem alkalmas
- Hazamegy Nagyszalontára
- Apja időközben megvakult, anyja hamarosan meghal -> Arany magát hibáztatja
- Bűntudatából fakadóan letelepszik Nagyszalontán
- Másodjegyzőként dolgozik, rengeteg emberi sorsot megismer így
- Feleségül veszi Ecsery Juliannát: boldog családi légkör
- Gyerekek: Julianna és László
- Eseménytelen élet Nagyszalontán
- Egyetlen közelebbi barátja: Szilágyi István, ő rengeteg témaötlettel látja el Aranyt
- 1845-be a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdet egy komikus eposz megírására -> Arany megírja Az elveszett alkotmányt -> nyer a pályázaton, így ismert íróvá válik
- 1846-ban újabb pályázat: elbeszélő költemény valamely történelmi hősről -> megszületik a Toldi –trilógia első része
- Petőfivel a barátság ekkor kezdődik
- 1847 tűzvész Nagyszalontán, de az Arany-ház megmenekül
- 1847-ben látogat Petőfi először Nagyszalontára -> tudatosítja Aranyban: az irodalomban nekik kell képviselniük a nép törekvéseit
- Petőfi és Júlia nászútjuk egy részét Aranyéknál töltik -> Arany szerint Júlia túl egyéni, túl modern nő, mégis: Petőfi halála után gondoskodik Júliáról, amíg újra férjhez nem megy
- Arany a forradalomnak nem részese, de aztán Petőfi kérésére Pestre megy, és társszerkesztője lesz a Nép Barátja c. lapnak
- 1848 őszén nemzetőrnek áll
- 1849-ben Júlia fiával Nagyszalontára költözik
- 1849-ben Arany állami szolgálatra jelentkezik, így fogalmazó lesz Szemere minisztériumában
- 1849 nyarától bujdosó írókat szállásol el Nagyszalontán, de úgy érzi, lassan neki is bujdosnia kell -> először a környező erdőkben, majd lakásán várja a letartóztatását útra készen
- a megtorlás ellene végül elmarad
- 1851-től a Nagykőrösi Református Gimnázium tanára lesz -> Nagykőrösi korszak
- Bár munkáját kedveli, itt mély költői, lelki válságba zuhan
- A válságból a balladai műfaj megtalálása rántja ki
- Magányosnak érzi magát, hisz rengeteg barátja meghalt a szabadságharcban
- 1850-es évek végétől az Akadémia újra működik, ennek először levelező, majd rendes tagja lesz
- Így 1860-ban Pestre költözik
- A Kisfaludy Társaság igazgatói titkára lesz
- Lapot indít: Szépirodalmi Figyelő -> magas színvonalú, de érdeklődés hiányában csődbe megy, így átszervezi ás újraindítja Koszorú címen->ez is csődbe jut
- Vissza szeretne térni Nagyszalontára, de az Akadémia titkára lesz, így végleg Pesten ragad
- 1860-as évek végén újabb válságba kerül: Pesten ragadt+lánya, Julianna meghalt
- 1873-ban Akadémiai nagyjutalomban részesül egész addigi munkásságáért
- 1877-ben otthagyja az Akadémiát -> így újra szabad, de már túl idős
- 1877 nyarán kiköltözik a margitszigeti Nagyszállóba, itt írja meg az Őszikéket, a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe
- 1882. okt. 22-én hal meg tüdőgyulladásban
Életmű – balladák
Balladát értelmezhetjük versformaként, de lehet műfaj is
Műfajként:
- Tragédia dalban elbeszélve, (tehát mindhárom műnem sajátosságait magában foglalja)
- Drámai: gyakran tragikus, és sokszor vannak benne párbeszédek is
- Epikus: jól körülhatárolható a cselekményváza, egy történetet mesél el
- Lírai: érzelmeket tükröz, hűen akarja bemutatni a lelkiállapot-változást
Balladai homály: törekszik a sejtelmességre, homályosságra, sokszor hézagos
Három korszak különíthető el
- korai korszak 1846-1850
nincs igazi lelki elmélyülés
akár könnyedebb, derűsebb színezetű is lehet
· A varró leányok
· Szőke Panni
· A méh románca
· A honvéd özvegye
- Nagykőrösi balladák 1852-1857
Történelmi téma
Lélektani elmélyülés
Motívumpár: bűn és bűnhődés összekapcsolása
- Ágnes asszony
- Zách Klára
- V. László
- Török Bálint
- Szondi két apródja
- A hamis tanú
- A walesi bárdok
- Árva fiú
- Mátyás anyja
- Pázmán lovag
- öregkori balladák 1877-1882
talányosabbak, hézagosabbak, rejtélyesebbek
komorabbak, ridegebbek
gyakori a misztikus, babonás elem
nagyvárosi élet viszontagságai gyakran témái
nincs történelmi téma
irracionális jelenségek, de mindig visszavezethetők a hős tudatállapot-változásaira
rémromantika hatása
· Tengeri-hántás
· Híd-avatás
· Éjféli párbaj
· Tetemre hívás
· Kép-mutogató
· Vörös Rébék
Hangvétel, stílus, téma alapján is csoportosíthatóak a balladák
- Népies balladák
Színhely, szereplők, nyelvezet is népies
Verselése magyaros
Lélektani elmélyítés, lélekelemzés
Sokszor annyira talányos, hogy az már a megértést gátolja ~ székely, skót népballadák
- Ágnes asszony
- Árva fiú
- Szőke Panni
- Vörös Rébék
- Drámai balladák
egyetlen jelenet áll a mű középpontjában
Shakespeare hatott rá
Patetikus, emelkedett hangvétel
Lelki folyamatok bemutatása
· Tetemre hívás
· V. László
· A walesi bárdok
- Históriás énekekre emlékeztető, történelmi tárgyú balladák
Archaikus szavak
Tragikus történet, de felemelő vég
· Zách Klára
· Szondi két apródja
- Románcos balladák
Derűsebb történetet mesél el
Hangvételük könnyebb, népdalokra emlékeztető
· Rákócziné
· Rozgonyiné
· Mátyás anyja
- Romantikus balladák
Rémromantika, Goethe kísértetballadái hatottak rá
Romantika jellegzetes szóhasználata, stílusjegyei
Időmértékes verselésű
Borzongatóan tragikus, félelmetes
· A honvéd özvegye
· Éjféli párbaj
· Híd-avatás
- Anekdotikus balladák
Könnyedebb, derűsebb
· A méh románca
· Pázmán lovag
Néhány ballada elemzése:
A honvéd özvegye
A ballada azután keletkezett, hogy Szendrey Júlia újra férjhez ment, a gyászévet ki sem várva
Arany ezzel bizonyítva érzi korábbi ellenérzéseit
Két helyszínen fut az esemény: csatatér és esküvő kontrasztja
- Csatatér:
A szabadságharc utolsó mozzanatait örökíti meg, csak halál, csak veszteség
Pesszimista kép
Kiválaszt egy szereplőt->ez a honvéd halála előtt negatív képet fest a szabadságharcról
Honvéd=Petőfi
Úgy érzi, nem volt értelme feláldozni életét, de legalább a szerelme örök, megmaradt
3.strófa-> egyértelműen jelezni akarja, hogy Petőfiről van szó-> utolsó négy sora szinte ugyanaz, mint az „Egy gondolat bánt engemet”-nek
Csatakép befejezése: halál, elmúlás ábrázolása
Hasonlat: halál ~ homályos felleg, óriás madár
8.vsz-tól az özvegy lelki változásának stádiumait írja le a 12.vsz-ig
- Eleinte el sem hiszi, hogy meghalt, akit szeretett, reménykedik
- Azután gyász, özvegyi ruha
- Végül igyekszik vigasztalódni valaki másnak az oldalán
- „szép özvegy” -> átvétel egy újságcikkből, ahol hírt adtak júlia második házasságáról, név nélkül, így utaltak rá
Második helyszín:
- Lakodalom:
Új élet kezdete
Ellentét: múlt<->jelen, elmúlás<->kezdet
13.vsz. ->kint és bent kontrasztja ->lelkiállapotot is kifejez
Zajlik a menyegző -> a menyasszony víziója, hogy megjelenik a honvéd, ezzel Arany az özvegy bűntudatára utal:
- Honvéd második számvetése: még keserűbb, mint az első, hisz szerelem sincs
- Arany kegyetlen vádja: mintha Júlia csak a nevéért szerette volna Petőfit
- Honvéd eltűnik, ígéri, hogy soha többé nem fog megjelenni
Visszatérünk a valóságba, a bűntudat csak pillanatnyi volt, most újra boldogság
Arany ezzel a balladával előreutalt későbbi romantikus kísértetballadák felé, valamint a hősök lelkiállapotát precízen bemutató balladák felé
Zách Klára
Tragikus történet:
- Nagy Lajos anyja, Erzsébet királyné. Az ő öccse Kázmér, akinek megtetszett Zách Klára -> a királynő nem egyértelműen állítja le, sőt, alkalmat is teremt öccsének az erőszakra
- Zách Klárát megerőszakolja Kázmér
- Ezt elmondja apjának
- Zách Felicián beront a palotába, meg akarja ölni a királyi családot, végül főurak esnek áldozatául + levágja a királynő négy ujját
- Viszontbosszú: megölik Feliciánt, és egész nemzetségét
- A balladát Arany később beleilleszti a Toldi szerelmébe
Négy nagyobb szerkezeti egységre bontható:
I.
- Királyné és Kázmér beszélgetése
- Arany finoman, a virág metaforáival fogalmazza meg Kázmér szándékát
- Bár Erzsébet megrója öccsét, mégis előkészíti a találkát
II.
- Klára megbecstelenítése
- Diszkréten leírva, a kor normái, és a költő személyisége miatt
- Idő múlását jól érzékelteti
- Klára belehalna szégyenébe
III.
- Klára+Felicián dialógusa
- Klára szégyenérzete, halálba vágyása, vezeklést, büntetést akar
IV.
- Felicián, majd a király bosszúja
- Utolsó versszak a narrátor könyörgése: XIV. és XVIII. századra is utalhat
Ágnes asszony
Ágnes asszony szeretője megölte férjét, életfogytiglani börtönbüntetés Ágnesnek, de megbolondul, így hazaengedik
Nevezik magyar Danaidának
Keletkezés: egy megháborodott geszti parasztasszony története + ismert népballada a forrás
Helyszínek:
I. patakpart
- 1-4. vsz.
- Még nem egyértelmű, hogy a mosás tébolyult tevékenység
- Férj említése, és a lepedő mosása bennünk gyanút ébreszt
- 4.vsz-tól kezd érlelődni a megtébolyodás
II. börtön/magánzárka
- 5 versszakon át
- Megtébolyodás okait tetézik a börtönbeli körülmények -> sötétség, magánzárka, egyedüllét
- Ágnes asszony tudatának középpontjába a megbolondulás elkerülése kerül -> egészséges tudatú embernek ez nem téma
- Ha a haja rendben van, akkor még nem tébolyult
- A vezeklést (mosás) is elveszik tőle
III. bírósági tárgyalás
- 10 versszakon át
- Őrületének okai sokasodnak: szeretőét felakasztják, előtte ő Ágnesre vallott
- Ágnes életfogytiglani börtönbüntetést kap
- Tébolyodottságának legnyilvánvalóbb jele: hajtogatja, hogy haza kell mennie leplet mosni
- A bírák nem is vitatkoznak, hanem hazaengedik
- Tébolynál nagyobb büntetést nem szabhatnak rá
IV. újra a patakparton
- Értékzavar: csak a lepedővel foglalkozik, a külvilás, saját külseje megszűnik számára
- A foltot még látja a lepedőn, pedig már nincs ott -> bűntudat
- Bűntudat egész hátralevő életét meghatározza
- Időbeli kitágítás, végtelenbe való meghosszabbítása a mosásnak -> jelzi, hogy az őrület megmarad
Refrén jelentheti Ágnes fohászkodását az úrhoz, de lehet a narrátor szánakozó véleménynyilvánítása is
A walesi bárdok
Ferenc József 1857-ben feleségével Mo-ra érkezik, neki kéne dicsőítő költeményt írni, ezt Arany nem hajlandó megtenni, ez a költemény a válasza
A téma alkalmas a Habsburgok elleni ellenérzés kifejezésére
Dickens gyerek-történeklemkönyvéből vette a történetet
Három részre tagolható:
I. úton
- Első strófa sorai később is megjelennek variálódva
- Kirajzolódik Edward jelleme -> elbizakodottság, fennhéjázó, felsőbbrendű, gőgös
- Megöntözés-> csata leverése -> ez utalás a magyar szh.-ra
- Csend: üdvözlés megvonása -> ez a tartomány nem lesz behódoló
- Feszültség -> vihar előtti csend
II. lakoma
- Külsőségek nagyon is pompásak, mintha tiszteletet fejeznének ki, de mintha kompenzálná a dicsőítés elmaradását
- Pompa érzékeltetésére: felsorolás, ismétlés
- A bőkezű vendéglátás gyanakvást kelt Edwardban -> egyre inkább követeli a dicsőítést
- Csend: benne van a félelem, de a lázadás előszele is
- Első bárd: szembesíti a királyt tetteivel -> az irodalomtörténet ezt a bárdot Vörösmartyval azonosítja
- Máglyára küldés ismétlődése: toposz
- Második bárd: először mintha behódolna, de a folytatás jelzi, hogy benne legalább annyi lázadás van -> őt Tisza Domokossal azonosítják
- Harmadik bárd: hívatlanul jön, megalázza a királyt -> =Arany
- „elhullt csatában a derék” ->Petőfire utal
III. lakoma után
- „vágtat”, „ég földszint az ég” -> lelkiállapot zaklatottságára utal”
- „ég” ->máglyák lobogása
- „ötszáz, bizony dalolva ment” -> szokatlan szórend (inverzió) ->ötszáz nyomatékosítása -> utal a bárdok bátorságára, és Edward kegyetlenségére is
- Edward tébolyának bemutatása ->erősíti felsorolással, allíterációkkal
- Töredékmondatok érzékeltetik a zaklatottságot
- Kontraszt: mit hall Edward <->néma csend
- Őrület: életfogytig tartó büntetés
Szondi két apródja
A ballada forrás Tinódi egykori éneke: Budai Ali basa históriája.
Ez a ballada nem pusztán történelmi esemény, hanem a jelennek szóló hazafiasság költeménye. Szondi halál a honvédek hősiességét idézte fel, a két ifjú dalnok hűsége és éneke a költők hivatására célzott.
A balladában két szálon fut a cselekmény egymás mellett párhuzamosan. A versszakonként változó eseményekből tudjuk meg a múlt és a jelen történetét.
- A múlt Szondi harcát, hősi ellenállását, kitartását, halálát eleveníti fel a török ellen.
- A jelen: Szondi két apródjának néma ellenállása, nem tudnak, nem akarnak megbékélni a hódítóval.
Lírai képpel indul a ballada a helyszín festői leírásával. Lírai elemeket fedezhetünk fel a meggyőzés és a hízelgés soraiban és végül az átok, felindult szavaiban, érzelmeiben.
A cselekmény a török ellenes végvári harcokat mondja el, Drégely vár védelmét, és hősi bukását, Szondi személyes bátorságát.
A párbeszéd hordozza a ballada drámai részét. (ez a párbeszéd egyoldalú)
Az összeütközés több ponton történik meg.
- Hódítok és védők
- Szondi és Ali
- A két apród és a küldönc között
A ballada formai jegyei világosan felismerhetők. A balladai homály a meg, meg szakított cselekményből adódik. A párhuzamos szerkesztést a kétszálú cselekmény egyidejű megjelenítésében találjuk. A fokozás Ali kegyelem ítéletétől a halál tudatos vállalásáig húzódik.
A költő véleménye egyértelmű: "Átok azokra, akik megölik a hősöket és elveszik egy nép szabadságát."
Tetemre hívás
Tetemre hívás -> istenítélet -> ha az áldozat mellé odaér a gyilkos, a seb újra vérezni kezd -> középkori hiedelem, misztikus, mágikus
Drámai ballada -> jelenetsor áll a középpontban
A feszültség úgy fokozódik, hogy a halotthoz egyre közelebb álló személyeket hívnak a ravatal mellé
1.vsz: nincs irodalmi cifrázás, olyan, mint egy újságcikk
Odarendelik:
- Ellenségeit
- Barátait
- Falu népét
- Anyját és húgát
- Végül Kund Abigélt
Magát a tettet Bárczi Benő követte el, öngyilkos lett, de Abigél adta neki a tőrt –> kihasználta az érzékenységét, az iránta való érzelmeit -> Abigél emberi értelemben nem menthető fel a vádak alól, hisz nem lehet így játszani mások érzéseivel
Mindketten akarták a házasságot, de Benő siettette, lelki terror alatt tartotta Abigélt: ha nem megy hozzá most, akkor öngyilkos lesz
A büszkeség tragédiája
Híd-avatás
Budapest új hídja: Margit híd
Fiú mindenét elveszíti, a hídon a reménytelenség miatt víziói vannak, végül ő is beleugrik a Dunába
A víziók a mű nagy részében: Arany 13 sorsot mutat be ezen keresztül -> haláltánc-jelenet
A fiú sorsa fogja keretbe
Eredeti címe: városi ballada -> a sorsok, amiket bemutat, mind a nagyvároshoz kötődnek
A kapcsos könyvbe írta meg -> Őszikék egyik darabja -> itt még Városi ballada-ként szerepel
Források:
A ballada megírása előtt egy évvel avatták fel a Margit hidat
Középkori hiedelem: ahhoz, hogy egy építmény biztosan álljon, emberáldozatra van szükség
A fővárosban az 1870-es években öngyilkossági hullám
Haláltánc is középkori műfaj
Éjfélkor a halottak kísértetei vissza tudnak jönni, és kapcsolatot tudnak teremteni az élőkkel
1-6.vsz -> a fiú sorsának bemutatása -> kártyázik, mindent feltesz az utolsó játszmára, de veszít
7.vsz.-tól -> öngyilkosok seregszemléje -> haláltánc-jelenet -> mindenki utal a sorsára
Ifjú pár: nem lehettek egymáséi
Gazdag milliomos, aki hitelezett, és tönkrement
Quaterno (szerencsejáték) ->ezen mindenét elvesztette
Becstelenné vált
Iskolai tanuló, kinek pénze elfogyott
Hajléktalan koldus, aggastyán lett, pedig az egész életét végigrobotolta
Prosti
Őrült
Inas, kinek konfliktusa támadt mesterével
Kiégett, kiábrándult gazdag
Menyasszony, kinek a vőlegénye a húgát vette feleségül
Amerikai párbaj: világos és sötét golyót húznak, aki a sötétet húzza, bizonyos időn belül öngyilkosnak kell lennie
Elveszítette a tisztességét, mert esküvő előtt elvesztette szüzességét
Utolsó 4 vsz. -> keret ->fiú nem tud szabadulni a vízió- áradattól, így ő is öngyilkos lesz
(Ember tragédiájában, a londoni színben is van haláltánc-jelenet->Aranyra ez hatott)