Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csokonai Vitéz Mihály

2009.11.09

Csokonai Vitéz Mihály

Fontosabb életrajzi mozzanatok

·         Született 1773. nov. 23-án, Debrecen
apja Csokonai József – borbély, seborvos
anyja Diószegi Sára

·         elemi iskola: Debreceni Református Kollégium
középiskolai és főiskolai osztály is itt (3 típus együtt)

·         13 éves, amikor apja meghal tüdőbajban (ő is ebben hal meg)

·         kitűnik: versírás, versgyakorlatok, színjátszókör tehetséges tagja

·         főiskolában bentlakó
Legáció: környélbeli kisebb falvakba jártak, prédikálni, adományokat gyűjteni

·         befutott költőktől kér véleményt, Kazinczyval levelezik, K. bírálatot ír neki

·         1794 –től diákként taníthat kisebb osztályokat, közvetlen kontaktus diákjaival, emiatt
1794. dec. 6. – első per ellene, vád: kijár a diákjaival inni, dohányozni, nem viszi templomba őket, felmentik

·         2. per: 1795. jún. 20. : kirúgják a kollégiumból, nem is jelent meg a tárgyaláson, mert
biztos volt benne, hogy kirúgják, el is búcsúzott már,
- súlyos ítélet, oka: nem változtatott magatartásán, legációra ment Kiskunhalasra,
nem tért onnan vissza a kollégiumba, részt vett a vérmezei kivégzésen,
- ezt a kollégium vezetői megtudták, de a hivatalos jegyzőkönyvbe nem vették bele, mert ebből nagy baja származhatott volna, akár börtönbe is kerülhetett volna, teljesen ellehetetlenítenék további életét, kollégiumból kitiltják

·         1795 – Sárospataki Református Kollégium: jogot tanul itt, fél évet tölt itt, saját lábára próbál állni, kudarcba fulladó vállalkozásainak kezdete

·         Bicske – volt iskolatársa, Rákóczi Horvát Ádám, költő, Balatonfüredre hívja Csokonait

·         1796 – Pozsonyi országgyűlés, Csokonai is ide jön, sok nemes összegyűlik, mecénást keres, Diétai Magyar Múzsa (verses újság) szerkesztője lesz
- országgyűlés célja: Napóleon elleni hadsereg megszavazása, sikerül, ezután feloszlik,

·         Csokonai is elmegy, támogató-, munkakeresés, nősülni szeretne

·         Bicskéről gyakran megy Komáromba, 1797 nyarán megismerkedik Vajda Juliannával, aki ekkor 21 éves, viszonzott szerelem, de apa ellenzi, Csokonai feleségül kéri, apa: ultimátum: ha egy éven belül talál megfelelő állást, rendben van

·         Keszthelyre vetődik, Festetics György, aki itt mezőgazdasági intézetet alapít, Európában első: Georgikon
- tanári állást  kér, de Festetics nem alkalmazza, mert Csokonainak nincs sok köze a mezőgazdasághoz, (Festetics különben művészetpártoló tevékenységet folytat: hagyományt teremt a Helikon ünnepségekkel, 19. sz. elejétől, 1-1 hetes, saját kastélyában összegyűjti a kor legjelentősebb íróit, költőit, művészeit)

-          1798 – Csokonai hírt kap arról, hogy Lillát rábeszélte az apja, hogy kereskedőhöz menjen férjhez

·         Somogyba megy, baráti házaknál tartózkodik, Csurgói Gimnázium tanára lesz,
2 színdarabot ír, amiket bemutat diákjaival
-
Cultura
- Özvegy Karnyóné avagy az két szeleburdiak

·         1800 – visszatér Debrecenbe, miután kiderül, hogy tüdőbajban szenved, szülői házba visszaköltözik, anyjával és ott, nem ideális együttélés, sok konfliktus,
Csokonai egyre depressziósabb állapotba kerül,
„poénok”: búcsúlevelet ír, asztalon hagyja, elutazik a fővárosba, anyja azt hiszi, öngyilkos lett

·         Kazinczyval viszonylag szoros barátság, régóta leveleztek, együtt utazgatnak,
elvetődnek a Nagyváradi Fürdőbe, hogy kúrálják magukat, de ugyanabba a lányba lesznek szerelmesek,
- Kazinczy: kifejezetten fess férfi
- Csokonai: ronda
a lány Kazinczyt választja, barátságuk vége

·         1802 – leég a házuk

-          1804 tele – jelentős debreceni polgár temetésére búcsúbeszédet ír,
vers: A lélek halhatatlansága, megfázik, tüdőgyulladást kap,
1805. jan. 28. meghal, 32 éves korában

Művei:

-          Csokonai lírája

I.       A felvilágosodás hatására írt versek

·         Az estve
- 2 részből
épül fel, a korábbi változatban csak a
természetleíró, természetben gyönyörködő rész,
a második változatban folytatást illesztett hozzá,melyben erőteljes társadalombírálat
- 1. rész: - az  este, természet gyönyörűségével foglalkozik, annak hatásával,
               Rousseau gondolatai köszönnek vissza, „vissza a természethez!”
               - rokokó stílusjegyek felfedezhetők (miniatűrkultusz)
                             ( -  növények, virágok felvillantása jellemző
                               - apró állatok felvillantása, pl. méhecskék, pillangók
                               - mitológiai figurák alkalmazása, ami kicsiséggel függ össze,
                                  könnyedséggel kapcsolatba hozható
                                  pl. Cupido, gráciák – báj, kellem istennői
                               - könnyed mozgást kifejező igealakok
                               - kicsinyítőképzős főnevek
                               - negédességet, könnyedséget, finomságot, légiességet kifejező
                                  jelzők, melléknevek)
                 - versben rokokó elemek,
                 - diszharmónia vegyül a természetimádatba

 

- 2. rész: társadalombírálat, mostani és a természeti ősállapot összehasonlítása,
              utóbbit sokkal pozitívabbnak állítja be
               - alapvető baj: magántulajdon kialakulása, előtte nem volt meg ez az 
                  egyenlőtlenség: 1. gazdag - szegény
                                           2. törvény előtti egyenlőtlenség
                                            Cs.: bár volt ott is egyenlőtlenség, de természetes
                  - ellentétek, háborúskodások sem voltak
                  - tulajdonságok hiányoztak: fösvénység, kapzsiság, szerzésvágy,
                     ezek mind a magántulajdonra vezethetők vissza
                  - nem voltak rablók, haramiák
                  - ember alapvetően jónak születik, a világ teszi rosszá, mert az egész
                     világon minden üzleti alapon működik,
                     amit még ingyen lehet élvezni: holdvilág, levegő, madarak éneke
                  - ellentétes párhuzamosság: természet – civilizált világ,
                     csak a természetben van tiszta állapot,
                     civilizált világ: anyagias, pénzközpontú, magántulajdon mozgatja
- szózat: ódai származású, természetet szólítja meg, tartalmilag keretes szerkesztésű 
   lett a vers, szó szerint: „vissza a természethez!”,
   természettől indul, oda jut vissza
           

·         Konstancinápoly
- antiklerikalizmus nagyon erőteljes benne, Voltaire hatása tükröződik
- 1. rész: első 8 sor
leírás: megmondja, hol vannak, felülről, kívülről tekint a városra, madártávlatból,
városban különböző részek, nyugodt, tárgyilagos hangnem
- 2. rész: háremek világát mutatja be, metaforák segítségével
  - csipkelődő, évődő, pikáns hangnem
  - dáma - bibliotéka
  - magazin (üzlet, bolt) – kalitka
  - templomsekrestye
  - pikáns részek is: író pennájának megnyílni kívánna (kor nem tette lehetővé jobban)
    erotika jelenléte a felvilágosodásban, szentimentalizmusban: természetes 
    megnyilvánulás,
  - jelzi, komolyabb témáról szeretne beszélni
- 3. rész: antiklerikális, egyházellenes gondolatmenet
  - nem csak a mohamedán vallást bírálja, keresztényt is
, bármelyik vallás   
    irracionalitását,
  - keresztényre utaló: harang, liturgia, Isten fia, pénteki böjt
  - legerőteljesebben kárhoztat: babonadenevérrel azaonítja
                                                  fanatizmus/vakbuzgóságbagoly
    mennyi kárt tesznek, éjszaka, sötétség szimbólumát is bevonja
  - múlt (természetes ősállapotok) - jelen (saját kora) szembeállítása
    természetes ősállapotok: hiányoztak ezek a negatív jelenségek, a babonák, a
    fanatizmus, amik lenyomják az értelmet
  - emberek miket nem tesznek meg a vallásosságuk bizonyítására:
     negatív: anya elveszi csecsemőjétől az utolsó falatot, hogy adományozhasson
  - bagolymotívum: „húholod”, bagoly, fanatizmus,
    megnyilvánulásai: - aszkézis: önsanyargatással akarja kifejezni vallási 
                                     elkötelezettségét
                                  - zarándoklatok
  - rész végén: felekezetek kizárólagosság-, felsőbbrendűségtudatát bírálja
  - indulatos hangvétel érvényesül
- 4. vsz.: - jövő kerül be a versbe, utópisztikus kép, optimista
              - felvilágosodás kozmopolita jellege
              - hangvétel ünnepélyes, emelkedett, átszellemült, ódai szárnyalású
              - sötétségvilágosság kontrasztja,
             sötétség el fog tűnni, világosság eljövetelét későbbre teszi, reálisabb, nem  
             annyira optimista, mint Batsányi
            - önmagáról szól, reméli, talán lesz olyan kor, aki emlékszik rá,
            költői becsvágy (de szerényebb, mint mondjuk Janus Pannonius)            

 

II.    Lilla-szerelem, szerelmi költemények

·         A Reményhez
- Csokonai összeállított egy kötetet
, csak a halála után adták ki
  „Lilla” címmel (Csokonai édesanyja elküldte Vajda Juliannának, a nő sírkövén az
   olvasható: Lilla)
- A Reményhez – a kötet záródarabja
- 1. vsz.: - megszólítja a Reményt, megszemélyesíti, emberi alakot ad neki, nőalak
              - metaforával kezdi a megszólítást
   1. rész: kívülről, távolságtartóan jellemzi
   2. rész: neki is volt vele kapcsolata
   jelzők: „csalfa”, „vak”, mert bárkivel kacérkodik, minket pedig elszédít a remény
   2. részében párbeszédet kezdeményez, számonkérő kérdések,
   erős kontraszt: hitt neki, „mégis megcsalál”
- 2. vsz.: múltbeli, boldog állapotot fogalmazza meg, idilli
  természetbeli tavasz, rokokó stílusjegyek: - nárcisz
                                                                      - csörgő patak
                                                                      - virág
                                                                      - tavasz
                                                                      - fürge méh
                                                                      - rózsáim
  örömök netovábbja: Lilla szíve
- 3. vsz.: - tökéletes ellentéte, sorról sorra veszi
               - természeti képekkel is, vége: legnagyobb csapás: Lilla elvesztése
                 tél végtelen kiüresedettsége, pusztító mivolta
               - Csokonai: nagyon sokat vesztett, kudarcainak kárpótlását is elvesztette
                  Lillával
               - első 8 sor: gondolatritmus – hasonló tartalmú gondolatok
- 4. vsz.: - végtelen kiábrándultság, halálvágy
               - gondolatritmus
               - felsorolószerkezet: külön felkiáltás
               - többes szám: mindentől búcsúzik, későbbi lehetőségektől, tervektől,
               szinte magától az élettől is   

·         A boldogság
- anakreoni értékek rajzolódik ki: bor, mámor, szerelem, művészetek, természet, költészet fontossága rajzolódik ki,  béke idill
- rokokó hatás: „jázminos lugas”, „borocska”, „zefír”, „susogva”, „gyengén”, „rózsaszál”, „kaskámba”
- idilli, derűs, harmonikus hangulat

-          A pillantó szemek
- tekintet: szerelembe esett
- rokokó elemek: - mitológiai lények: „ámorok”
                            - „kis nyilát”
                            - „pillantatod szárnya”
                            - „parányi lába”

 

-          Tartózkodó kérelem
-
már nem Lillához írja
- jelzők: - szerelem: hatalmas,
              - tűz: megemésztő, eleven, hajnali
              - tulipán: gyönyörű, kis
- mitológiai utalás: ambrózia csók – istenek eledele
- metafora: hatalmas szerelem – megemésztő tüze
                   hölgy – tulipánt
                   szem ragyogása – eleven hajnali tűz
- megszemélyesítés: szerelem tüze bánt, gondot elűzni – ajakid harmatozása
- ellentét: 1.vsz.: tűz bánt – víz írja sebemnek
                            hatalmas szerelem – kis tulipánt
- verselés: - szimultánverselés: 2 féle egyszerre
                 - időmértékes verselésű, versláb: ionicus a minore
                    2 soros egység, a 2. sor vége csonka
                 - magyaros,
ütemhangsúlyos verselésű
                    2 ütemű 8-as, 7-es szótagszámú sorok  

·         A tihanyi Ekhóhoz
- 2 témakör határán
, mindkettő jellegzetességeit mutatja (szerelmi, felvil. hatására)
- búcsúvers
- szerkezetileg 3 egység
- I. egység: 1. vsz.:  visszhang megszólítása, konkrét szituációt rajzol meg, Füreden ül
   (korábbi változat címe: A füredi parton)
   - metafora: visszhang
   - lelkiállapot meghatározó: melankolikus, letargikus
   - strófa lezárása: visszhanggal való
játék
- II. egység: 2.-6. vsz.

       - okokat próbálja boncolgatni
       - 2. vsz.: - úgy érzi, rövid élete alatt is sok baj érte, kudarc, balszerencse
                      - ő nem tud vigadozni, vagyoni értelemben sincs olyan jó
                      lehetőségekkel megáldva
       - 3. vsz.: - a természetbe tud menekülni, több megértést remél tőle, mint az
                      emberektől
                      - jelzők: „zordon”, „durva”, „erős”, de még így is megértőbbek, mint
                      az emberek
                      - ellentét: emberi – természeti világ között
       - 4.-5. vsz.: - fájdalmának újabb okai: úgy érzi, még a
barátai is elfordultak
                          tőle
, ő továbbra is hűséges lenne hozzájuk,
                          - emberekben nincs szív, csak a természethez tud menekülni
       - 6. vsz.: - fájdalmának tetőpontja Lilla elvesztése
                      - ok: tiran törvény: apja parancsa, szokás: apa dönt a lány sorsáról,
                      anyagi szempontok szerint
                      - áldott léleknek nevezi, mentegeti őt, azt mondja, Lillán kívüli okok
                      vezettek ehhez
- III. rész: 7.-10. vsz.
       - 7. vsz.: - remeteéletmódot szeretne folytatni a továbbiakban, e mellet dönt
                      - „szent magányosság”-nak nevezi, elégedetté tudja tenni az életét ez
                      - mint Rousseau, aki Ermenonville-ben a világtól elvonultan élt, az ő
                      példáját szeretné követni
       - 8. vsz.: - törekvés: ember és polgár leszek, ez a
francia forradalom
                     célkitűzése
volt
       - 10. vsz.:  - halála + halála utáni időkről szól
                        - arra számít, hogy halála után megbecsülik, ezzel a reménnyel zárja
                        a verset

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.