Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Krúdy Gyula

2010.02.07

Krúdy Gyula 

A 19. század végén, és a 20. század elején alkotott, híres író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere:

 

  • elbeszélő technikai újítások
  • fejleszti, alakítja a magyar prózát
  • hatottak rá: Marcel Proust, James Joyce, Virginia Wolf, Jókai, Mikszáth, Dickens, Maupassant, Puskin és Turgenyev
  • elítélte a realizmust, a prózai sablonokat, tartalmakat, a Nyugat irányzatát, az avantgárd irányzatokat és a konzervativizmust
  • publicisztikai műfajai: riport, cikk, tárca
  • 1910-re kialakítja a sajátos elbeszélésmódját
  • középpontjában az emlékezés és a következményei állnak
  • szecesszió, impresszionizmus, szürrealizmus
  • 1911. Szindbád ifjúsága c. novelláskötet
    • Szindbád utazásai
    • Szindbád: A feltámadás
    • Szindbád megtérése
    • A vörös postakocsi
    • Napraforgó
 
Szindbád novellák:
  • Krúdy kapcsolatot teremt a novellái és az Ezeregyéjszaka tengerjáró és tengerhordó Szindbádjával, de ezek az utazások a képzeletben játszódnak, nem a valóságban
  • Márai Sándor a Szindbád hazamegy c. regényében létesít kapcsolatot vele
  • filmet is készítettek belőle (Huszárik Zoltán)
 
Duna mentén
  • cím: helymeghatározás, természetleíró vers lesz
  • elbeszélő: Szindbád, elszigetelődött, egy kis faluban és a verandáról szemlélődik
  • fikcionált helyzeteket teremt és különféle szerepekbe éli bele magát
  • a különböző szerepeket zárójellel határolja el a szövegtől
  • szerepek: kormányos, hajótiszt, gyóntatóbarát, nászutas, kalauz, hálókocsi ellenőr
  • tehát a helyszín a Duna partja, de csak a gondolataiban aktív
  • a fikciók időben és térben is eltolódnak a jelenlegi helyzettől
  • egyedül csak az idő múlása tűnik fel, de vonalszerűen nem mérhető, mivel a beszélőnek belső nézőpontja van
  • az előrehaladás tömbszerű: a valós és fikcionált képek váltogatják egymást, néhol megszakítások, ismétlések, halmozások, mellérendelő szerkezetek jelennek meg
  • központi toposz az utazás, ami az elbeszélő vágya
  • az elbeszélő kalandvágya metaforákban jelenik meg: piros-fehér zászló, női zsebkendők, fehér fátylak
  • kettősség: Szindbád elszigetelődött az élettől, de nosztalgiával vágyódik utána
  • Krúdy megkísérli a gondolatok nyelvi megragadását
  • hangsúlyozza a nyelvi megalkotottságot, szövegszerűséget
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

xxx

(tökmindegy, 2012.11.21 16:34)

faintos!