Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Móricz Zsigmond

2009.11.16

A paraszti világ bemutatása Móricz Zsigmond műveiben

 

Életrajzi háttér, ami előkerülhet:

-édesapja: Móricz Bálint – róla mintázza a lázadó paraszthőseit

(édesanyja Pallagi Erzsébet)

-népköltészeti gyűjtőutak: 1903-1908

  parasztság életének tanulmányozása

à Mikszáth-tól való elszakadás (mind a parasztábrázolásban, mind a dzsentriábrázolásban)

 a gyűjtőutak hatására nyersebbé, drámaibbá válik

 

(felesége: Holics Eugénia)

 

1936-ban ismeri meg Csibét, a külvárosban felnőtt állami gondozott lányt, aki rengeteget mesél Móricznak az életéről. Az ő története szolgál alapul az Árvácskához (+Csibe novellák)

 

A Népi írók csoportnak nem lesz tagja

 

Paraszti tárgyú írásai:

a., Korai művek (1919-ig)

 

 

a kezdetek: a mikszáthi hagyománytól indul, majd kialakítja saját írásmódját.

 

Mikszáth

Móricz

Anekdotikus (közvetlen, élőbeszédszerű; a „sztorimesélés” a leghangsúlyosabb)

Sokkal sötétebb, nyomasztóbb hangulatú

A mese a dominánsabb, ehhez igazítja a

 jellemet

A jellem a dominánsabb, ehhez igazítja a

 mesét”

Élőbeszédszerű

Félig átveszi. Van előbeszéd-jelleg, de nincs kedélyeskedés, sokkal drámaibb, nyersebb, keményebb

Erőteljes a naturalizmus hatása:

            -ösztönök meghatározó szerepe

            -a társadalmi közeg behatárolja a szereplők lehetőségeit, meghatározza tetteiket

            -nyers ábrázolásmód: jelenségek, folyamatok az undorítóságig jellemezve (pl. Szegény emberekben felnyársalás, vagy Tragédiában a fuldoklás)

            -erőteljes társadalomkritika

            -valóság illúziótlan látása

 

Művek:

-Hét krajcár

-Sárarany

-Az Isten háta mögött

-Tragédia

 

bővebben:

 

Hét krajcár: történet: egész lakás felforgatása, hogy előkerüljön a keresett összeg mosószappanra-nagyon szegény család-édesanya tüdőbeteg-kisfiú szemszögéből, ábrázol

 

Sárarany: főhőse: Túri Dani-lázadó parasztfiú-édesapjáról mintázza -magyar ugar: sikertelen kiugrási kísérlet-Ady párhuzam

 

Az Isten háta mögött: (regény) korabeli kisváros kisszerű élete à magyar Bovarynéként is emlegetik -nyomasztó elmaradottság-lehetetlen kiemelkedni

 

Tagédia:

 

Expozíció: körülmények, főszereplő megismerése

-főhős: Kis János

            •Átlagos név-tömegek élnek ilyen életet

            •Napszámos-életének egyetlen öröme az evés (gondolkodni, álmodozni is csak erről tud, vitális funkció) állatias üresség-érzelmi sivárság

            •A kor Akakij Akakijevicse

            •Felesége: azért „viseli el”, mert főz, de szerinte azt is rosszul

            •tragikomikusság: „egyszer nevetett egy jót életében”- apja le akarja ütni, mert megette a tál galuskát àapja meghal

 

Bonyodalom: meghívják a lakodalomra

 

Kibontakozás:a meghívás kihívásként való értelmezése

Cél: kienni a „vén Sarudit” a vagyonából

Probléma: lehetne egy kiemelő este-de ő ezt sem tudja élvezni (többi napszámos tudja)

Lakodalomban is félrevonul és koncentrál a feladatra

Egész nap nem evett àösszeszűkült a gyomra, nem tud enni

 

Tetőpont: megakad a torkán a töltött káposzta –kimenekül -viaskodik -naturalista részletezés

 

Megoldás: megfullad – senki nem veszi észre, ahogy az életét sem

 

Fontos még:

àTragikomikusság: egyéni sors bemutatása

Tragikusság: magának a jelenségnek a bemutatása –tömegek élnek ilyen kiüresedett, állatias életet.

 

àNaturalizmus jelenléte (-részletes bemutatása a fuldoklásnak;

-          ösztönök szerepe-vitális cél a fő mozgatórugó

-          társadalmi közeg mindent meghatároz

-          éles társadalomkritika

-          valóság illúziótlan látása

 

 

b., Harmadik (utolsó) korszak paraszti írásai (1930-1942)

 

-újra visszatér a parasztsorsok ábrázolásához

-még kíméletlenebbül

-felfigyel a tanyasi parasztok életére (nem csak falu)

 

Barbárok:

 

Szerkezet:

            -3 rész: • Mindegyiknek van egy drámai íve

                        •Mindháromban tárgyi motívum a rézveretes szíj

                        •Szerkesztés tökéletessége, összefüggés

 

( a történetet nem fogom leírni…)

 

Drámaszerűség, Balladaszerűség:

-dráma: párbeszédek dominálnak

-ballada: párbeszédek •hézagosak

                                    •szűkszavúak

                                    •homályosak

Tárgyi motívumok:

Rézveretes szíj, görbe vadkörtefa, kalap, bot, tűz

 

Nyelvezet:

            -nem utánoz létező tájnyelvet

            -maga „alkot meg egyet”

            -tömondatok, hiányos mondatok használata

            -kétértelműség-nem nyílt-gondolatok leplezése (Veres Juhász)

 

Írói magatartás:

            -nem kommentál

            -szereplőkre bízza a minősítést

Alföldi ridegpásztorok-név kétértelmű

 

 

Árvácska:

 

Nézőponttechnika: 6-7 éves kislány szemszögéből, nyelvezetével (amikor a táj, társadalom nagyobb rétegeit mutatja be, olyankor kilép ebből Móricz)

 

Szerkezet: Zsoltárok (7db) àIstenhez könyörgés

                   Ítélet az embertelenség felett

 

3 család=társadalom rétegei

-(1-4.) Dudásék-tanyásparasztok

    •”Kedvesanyám”, „Kedvesapám”

    •még itt érzi a legjobban magát „Csöre” 

    •ingyen bérmunkás, nemi erőszak, nem adnak neki ruhát, iskolába sem járatják, „lopással” kapcsolatos bűntetés

                                        •gyermekvédő liga közbelép

 

Σ: Tanyásparasztoknál a korban jövedelemforrás volt az „államit” tartani-állam fizet a gondozásért, kapnak ruhát, cipőt; ingyen dolgoztatják

 

 

-(5-6.)Szennyesék: -nagygazdák

                           •Zsabamári terhesàidegbaj tünetei

                           •egyre kevésbé őszinte Csöre

                           •bácsi: egyetlen emberi figura

                           •őt megmérgezi Zsabamári (tej) Csöre viszi oda, öreg tudja

                           •Csörét is meg akarja mérgezni de ő nem issza meg a tejet

                           •oda akarja adni a kisbabának-méreg-Zsabamári észreveszi
                           •kishíján agyonveri a kislányt, férje menti ki

                           •Gyermekvédő liga

Σ: Itt is embertelenség, folyamatos fizikai bántalmazás, itt is dolgoztatják, pedig nem szegény a család

 

-(7.) Verőék: -falusi iparos kispolgári réteg (malomgépész)

                           •sváb család, Mutér, Fatér

                           •Diti (12-13 éves lányuk,leánynevelde)

                           •alsóbbrendű lényként kezeli Csörét

                           •Hatalmas fekete disznót kell őriznie (többek között)- a disznómindenevő…

                           •vonatos baleset: mindenki megdöbben, segíteni akarnak Csörének

                           • Mutér pedig megveri

 

Σ: Semmi nem indokolja, hogy dolgoztassák Csörét, még mindig nem adják iskolába, hagyják, hogy Diti ennyire megalázza a kislányt.

 

A történet vége:Diti hazajön a nevelőintézetből-kitiltja Csörét a házból-tekintve hogy karácsony van…-kis kamrában gyertyát gyújt Csöre-leég a kamra és a ház-mindannyian benn égnek.

 

Műfaj:Lírai regény szociográfiák elemeivel-> tájegység és társadalmi réteg bemutatása

 

Szereplők világa: hatalmas kontraszt, szakadék a felnőttek és a kislány között

                           Kislány:   tisztaság

                           -Őszinte,tiszta, ártatlan, ragaszkodó;tudatlanság, naivitás

                           -Végtelen kiszolgáltatottság,meggyötörtség

                           -Nyelvezete: beszédhibaàgondoskodáhiány, trágárság az ő nyelvezetében is, de nem érti mit beszél (lásd: templomos jelenet) utánzás

                           Felnőttek:    mocsok

               -vagy a szegénységtől vagy a vagyongyűjtéstől eltorzult lekű emberek,

               -hihetlen primitívség, kegyetlenség, agresszivitás, állatiasság

               -nyelvezet: primitívség, trágárság, műveletlenség, nyelvi agresszió

Annyira nyomasztó minden, hogy a tűz feloldozássá válik.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.