Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Radnóti Miklós

2009.11.16

10. Radnóti Miklós
(1909-1944)

A Tajtékos ég c. kötet és a Bori notesz meghatározó alkotásai

 

Élete:

  • Születését kettős tragédia övezi: anyja és ikertestvére halála – bűntudat örök életében
  • 30-as évektől: érzi, hogy történelmi vihar közeledik, amit ő nem fog túlélni

biztos haláltudat

      élete során fokozódik – már nem akarja elkerülni a halált, azért könyörög, hogy ne méltatlan, embertelen halála legyen

·         Felesége: Gyarmati Fanni – gyerekkoruk óta ismerik egymást, biztos kapcsolat

·         Munkaszolgálat:
’40 – Szamosveresmart
’42 – Nagyvárad/ Élesd, Hatvan, Budapest
kérvény a honvédelmi miniszternek, hogy mentsék fel (sok ismert ember - pl. Illyés)
’44 – Szerbia/ Bor bányaváros fölötti hegyekben
németek felszámolják a munkatáborokat – bori gyűjtőtábor – két menet – Radnóti az elsőbe kerül – gyalog Magyarországon át Németország felé

·         Győr közelében, Abda határában – járóképtelen munkaszolgálatosokat agyonlövik, köztük Radnótit

Tajtékos ég & Bori notesz:

  • Életében megjelent utolsó kötet: Meredek út
  • Tajtékos ég: halála után adják ki – ’46:

            anyagát és elrendezését a költő állította össze

            belefoglalták a bori munkatáborból hazaküldötteket

  • Bori notesz:
    - Radnóti holttestét ’46-ban találják meg – előtte: posztumusz kötet megjelenése
    - halott zsebében: kockás füzet, elején 5 nyelven (magyar, német, angol, francia, szerb-horvát) megtalálónak címezte – azonosításban segített
    - 10 vers, ezek nincsenek benne egy kötetben sem, már nem tudta hazaküldeni
  • Kor rendezetlensége – szabályos hexameterek gyakoriak, klasszikus rend, szabályosság
  • halál fenyegetettsége  - életvágy fokozódik
                                        - élet értékei: béke, szerelem, otthon
                                        - apró, hétköznapi mozzanatok válnak lényegessé
  • hazája megtagadta, kivetettség – mégis hazaszeretet
  • egy ponton túl képtelen a reményre – utolsó verseiben rémület, döbbenet
  • eklogák:

      - Vergilius 9. eklogáját fordítja (Lycidas és Moeris) – antik ekloga: párbeszédes pásztorköltemény (by Theokritosz) – Vergiliusnál: értékrendek, nézőpontok ütköztetése – párbeszédesség alkalmas ütköztetésre, illetve a kor hiteles ábrázolására – Radnótit megihleti

      - ’38 – ’44 – 8db ekloga

      - 1. ekloga: Meredek út c. kötetben:
       spanyol polgárháború – szuggesztív képek

       
veszteségek (József Attila, Garcia Lorca)
       költő kötelessége, hogy halála pillanatáig alkosson – „tölgy – kép” (bejelölt fa –             mint zsidók – ki fogják vágni, de hajt új levelet)
       hexameterek

      - 2. ekloga: Tajtékos ég c. kötetben
       párbeszédes – kor két jellegzetes figurája:
            repülő – háború, halál
            költő – béke, élet
      ellentét még - repülőn belül, komoly belső harc:
            békés, emberi én
            háborúbeli, pusztító
            „hazátlan ég és föld között”
       költő – kötelessége az írás

      (3. ekloga: párbeszédet, pásztori jelleget elveti)

      - 4.ekloga:
       ’Én és a világ’ címmel költői monodrámát akart írni – elveti – az alapján írta
       látszólagos párbeszéd: költő két énje:
            Költő: kiábrándult, reményvesztett (halál fenyegetettsége) -  írásnak nincs értelme
            Hang: dacos, lázadó – megélt vonzó élményekre emlékeztet – írás kötelesség
       „utolsó szó”: Hangé

      - 5. ekloga:
       nincs pásztori jelleg, nem párbeszédes
       munkaszolgálatos barátja eltűnt, emlékére írt sirató

      - 6.ekloga: ’Töredék’
       nem biztos, hogy ez a 6., mert lehet, hogy ez már a lágerben született, de elkallódott –   befejezés és cím nélkül maradt vers – talán ezt szánta 6. eklogának
       vádló korkép – „Oly korban éltem én…” (mint Ady, Kosztolányi: Litánia)
       értékrend felborulása

      - 7. ekloga: Bori noteszben – lágerben született
       „leglíraibb” ekloga
       nem pásztori jellegű
       párbeszédesség nem tűnt el egyértelműen – mintha távoli hitveséhez írná
       ellentétesség:
            valóság, tábor
            emlékek (költő), álmok (foglyok) – de: nem segítenek, mert tudja, hogy többé nem érhetők el

      - 8. ekloga – ’44 aug. vége – Bori notesz, Lager Heidenau:
       párbeszédes:
            költő
            próféta (lázadó, lázító Náhum)
       indulás előtt pár nappal írta, de nem csüggedt – remény, különös ország eljövetele

  • szerelmi költemények:

            - mind Fannihoz (nincs művészi álnév)

            - Két karodban
            - Tétova óda
            - Tarkómon jobb kezeddel
            - Levél a hitveshez

  • hazaszeretet:

            - Nem tudhatom:
             1.egység (1-10.sor): „Itthon vagyok” – ezt bizonyítja a többi sor
             2.egység:  - kontraszt:           fent – lent
                                                vadászpilóta – költő/ mindenki más, aki az adott országban él
                              - fent: térkép!, gyár, vad laktanya, szántóföld, vasút,… -személytelen                                                objektumok
                              - lent: szelíd tanya, szöcske, ökör, sírok+anyóka, bakterház+bakter,… -                                 nem csak objektumok, érzésekkel telített dolgok
                              - Vörösmarty – magyar kultúra szimbóluma, Szózat írója
            3. egység:  - nemzet bűntelem részének nevében könyörgés – védelem

  • requiemek, siratók:

            - V. ekloga
            - Csak csont és bőr és fájdalom
– Babits halálára

  • tragikus egyéni sors:

            - Gyerekkor
            -  Majális
            - Gyökér
            - Sem emlék, sem varázslat

            - Á la recherche:
             (francia regény:Az eltűnt idő nyomában)
             békebeli emlékeket idéz fel – fájdalom, hogy eltűntek
             jelen és múlt különös összefonódása (hogy haltak meg, akikkel átélte)

            - Erőltetett menet:
           
 belső vita: életösztön – halálvágy
             1.rész:lemondás az életről, feldúlt otthon víziója, nincs hova hazatérni,halál megváltás
             2.rész: élet mellett való érvelés - otthon képei(idillikus)
                                                               - nem pátoszos, hanem hétköznapi képek
                                                               - feltételes módú igealakok – elégikusabb
             végső döntés: életvágy
             niebelungi sorok = sorközépi metszet – foglyok megzökkenő járása, kanyargó út

            - Razglednicák:
             
mind a négy egy-egy pillanat lelkiállapotának rögzítése

            1. - augusztus végén, bori gyűjtőtáborban
                - 1.fele: háború riasztó képei – felsorolások, megszemélyesítések
                - 2.fele: szerelem állandósága, harmóniája, idillje

            2. – 1. fele: háború képei
                - 2. fele: pásztoridill

            3. - csak a háború naturális leírása – nincs ellensúlyozás

            4. – egy héttel halála előtt írja – okt. 31. – utolsó verse
                - barátja, a hegedűművész Lorsi Mkiklós halála („húr, ha pattan”)
                - saját sorsának megsejtése
                - banális közmondás (a türelem rózsát terem) kiforgatása
                - kemény német szavak (ő még felugrik!)
                - barátja ráfröccsenő vére – sorsközösség

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.