Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

2009.12.17

Fontosabb életrajzi mozzanatok

·         2 Zrínyi Miklós volt
1. szigetvári védő
2. dédunokája, aki csak harmadsorban író ember, mert hadvezér, politikus, költő

·         régi családnév: de Brabio, de Horvátországban kapták Zrin várát, innen ered a név

·         család kitüntette magát a török elleni harcban (mindkét Z. M. és Z. György)

·         1620. május 1-jén születik, Ozaliban (Csáktornya)
szülei: Zrínyi György, Széchy Magdolna
6 évesen teljesen árva, Miklós és öccse, Péter mellé gyámi tanácsot nevezett ki a király,
Pázmány Péter nagy hatással volt rá

·         iskolái: - Csáktornya
             - jezsuiták intézetei: Graz, Bécs, Nagyszombat

·         jelentős műveltségű, 6 nyelven tökéletesen beszélt, néhányon tudott olvasni is,
európai szellemi fejlődést igyekezett követni

·         1636 – Itáliába megy, tanulmányútra, Róma, Firenze, Nápoly, Velence
itáliai kultúrával, nyelvvel megismerkedik

·         1637-től Csáktornyán él, gazdálkodni kezd, felvirágoztatja, főnemesi családok életébe is bekapcsolódik, valamint harc a törökkel

·         1646 – több évi udvarlás után feleségül veszi Draskovich Mária Eusebiát

·         felismerés: a Habsburg udvartól nem lehet várni a török kiűzését
- nemzeti összefogásra van szükség
- jelentős török elleni
harcra,
nehéz: - mert az országban széthúzás, viszálykodás uralkodik, Szigeti veszedelem is ezt
           népszerűsíti
           - fejletlen a magyar hadsereg

·         cél: katonai műveltség fejlesztése, élen jár hadtudományi művek írásában

·         1652-ben újranősül: Lőbl Mária Zsófiát veszi el

·         1661 körül új várat épít fel: Zrínyíújvár, kettős céllal
1. saját birtokát védje
2. törökök ellene támadjanak (addig legalább nem másra)
szeretne hősi halált halni, mint dédapja,
mártírságvágy: jellemző törekvés – Imitatio Christi (Krisztus utánzása)
(nem jön össze neki)

·         1663 – a törökök Bécs felé indulnak meg, Zrínyit bízzák meg a török előrenyomulás megállításával, mert jó hadvezér, annak ellenére őt bízzák meg, hogy tartanak tőle, megállítja a törököket, utána elveszik tőle a magyar haderők főparancsnokságát

·         1664 eleje: téli hadjárat, bécsi udvar engedélyével Dráva mentén vezethet sereget a törökök ellen (európai tekintély), fényes sikereket ér el

·         1663 – kiszorítják a hadvezérségből

·         1664 – vasvári béke: kompromisszumok, megalkuvás a magyarok számára

·         Zrínyi a Wesselényi-összeesküvés részese lesz – titkos szervezkedés

·         1664. nov. 18. – „vadászbaleset” éri Csáktornya melletti birtokán, váratlan baleset, állítólag sebesült vadkan okozta  a halálát, a híresztelések szerint meggyilkolták

Hadtudományi és egyéb művei

·         Tábori kis trakta”: katonai kézikönyv, külföldi forrásból, szervezéssel, élelmezéssel foglalkozik

·         Vitéz hadnagy”: ideális hadvezért jellemzi

·         Adriai tengernek syrénája, Gróf Zrínyi Miklós”: Szigeti veszedelem c. eposzt és más, lírai műveket tartalmaz (1651)

·         Mátyás király életéről való elmélkedések” – politikai elmélkedés, nemzeti összefogás, független nemzeti királyság kérdéseit boncolgatja

·         Az török áfium ellen való orvosság” – politikai röpirat, válaszul a törökök összehangolt támadására (áfium = méreg)

Sziget veszedelem

·         Források, keletkezés körülményei
- 1645-46 telén írta, 1651-ben adja ki
 Adriai tengernek syrénája, gróf Zrínyi Miklós
- 2 törekvés: - dédapjának emléket állítson
                     - politikai koncepció megfogalmazása: a török kiűzéséhez nemzeti összefogásra van szükség, fejlett hadseregre (Habsburgokra nem lehet számítani)
- 1566 strófából áll, mert abban az évben volt a csata
források: - históriás énekek, pl. 1 képzet: meghalt katonák lelkéért lejönnek az angyalok,
               magyarok bűneiért büntetésként jönnek a törökök
               vallási, erkölcsi történelemmagyarázat
               - Balassi vitézi költészete
               - eposzok: - Homérosz eposzai, elsősorban az Iliász
                                - Vergilius: Aeneis
                                - Tasso: A megszabadított Jeruzsálem
                                - Marino: Az elpusztított Jeruzsálem
               - horvát, német történetírók munkáit tanulmányozta, hősi epikát

            Szerkezete:
- 15 ének + Dedicatio (olvasónak előszó), a magyar nemességhez szól benne
- előszó: - szabadkozás: nem költő elsősorban
               - szembeállítás: Homérosz 10 évig írta, Zrínyi 1 tél alatt, semmiféle korrigálást
                  nem tett
               - kitalált eseményekkel vegyíti a történelmileg hiteles mozzanatokat
               - török, horvát, latin szavakat használ, mert szegényesnek találja a magyar
                  nyelvet
               - Szulimánt a könyvben Zrínyi öli meg, van forrás, ami ezt mondja, van, ami
               mást, az biztos, hogy a szultán Szigetvár alatt halt meg, nem fontos annyira,
               hogy ki által

 

·         I. Expozíció: első 6 ének, viszonylag hosszú, mert sok előcsatározás kell, hogy lássuk a magyarok hősiességét, és egyensúlyba lehessen hozni a 2 sereget, ne legyen komikus a szembenállás
II. Főcselekmény: 7-13. ének, lényege: szigetvári ostrom + más szálak is árnyalják,
pl. 3–szor ismétlődő párbaj
III. Végkifejlet: 14.-15- ének, végső összecsapás és megdicsőülés

 

 

            A Szigeti veszedelem, mint eposz
- eposz: nagyepikai verses mű
egész nép életét érintő, történelmi eseményről (leggyakrabban háborúról) szól, szereplői pedig átlagon felüli erők – hősök és transzcendens lények, arra törekszik, hogy a kor értékrendjét megmutassa
- 100 év telt el a megírása és a cselekmény között, ezért inkább a költő Zrínyi értékrendjét tükrözi – barokk kor
eposzi kellékek: - invokáció: Múzsa segítségül hívása, nem pogány múzsától, hanem
                            Szűz Máriától kért segítséget – mű keresztény jellegét hangsúlyozza
                            - propozíció / tárgymegjelölés: Zrínyi felcserélte az invokációt és a
                            propozíciót
                            - enumeráció / hadak felvonultatása: 2 részre bontja, 1.ének: török
                            5. ének: magyar hadak (eskütétel kapcsán), hogy egyensúlyba hozza őket
                            - mitológiai apparátus: mindkét oldalon vonultat fel transzcendens             
                            lényeket, jellegzetes barokk vonás:
                            fény (angyalok) – sötétség (Alvilág erői)
                            (Homérosznál jobban beleszólnak az emberfeletti lények)
fakultatív eposzi kellékek: - állandó jelzők: nem alkalmazza határozottan, de statikus 
                                             hősök (karakterük az egész mű folyamán állandó)
                                             - toposzok: visszatérő motívum például a halál megjelenítése, 
                                             leírása, ne egysíkú legyen (földet rágja), párbaj is
                                             - in medias res: lineáris eseményvezetés, nem alkalmazza

 

·         A Szigeti veszedelem, mint barokk mű
- hősiesség kultusza, ünnepélyesség, mártírságvágy (Imitatio Christi)
- fény – sötétség kontraszt
- cirkalmas barokk körmondatok
- monumentalitás, pl. török sereg ábrázolásakor, maroknyi magyar sereg vállalkozása
- imitatio elve, klasszikus elődök műveiből merítés
- propagandisztikus, tanító és gyönyörködtető szándékot akarta megvalósítani, a tanítás erőteljesebb
- metaforák, megszemélyesítések, hasonlatok is vannak benne
- kontrasztok, ellentétek
   - 2 sereg: török – magyar
   nem csak háborús ellentét, a magyarok erkölcsösebbek, törökök széthúzóbbak,
   züllöttebbek
   - mitológiai apparátusban: Alvilág erői – angyalok, Isten (értékesebbek)
   - szám: hatalmas török sereg – maroknyi magyar sereg
   - összmagyarság – szigetiek: utóbbiak összetartóbbak, hisznek Istenben, ezért sikerült
   ennyit elérniük
   - egyének szintjén: a törökök széthúzásában mutatja meg a veszélyt, amit a magyarokon belül lát 
Rustán – Delimán
                                    Szultán – Delimán
                                    Demirhám – Deli Vid

   - vallások közötti kontraszt
   - értékrendek ellentétessége

·         A mű hitelessége: - Zrínyi maga is hadvezér, szakértő, ezáltal a csataleírás, hadicselekmény is hitelesebb
- valós eseményről ír, történeti munkákat is tanulmányoz, hiteles történelmi dokumentumokat

·         Nyelvezete: különböző nyelvi rétegeket kever
- csoportnyelv jellegzetes szavai: végvári katonaélet szavai
-  nyelvjárási elemek is: göcseji nyelvjárás (Keszthelyhez közel)
- archaikus szavakat használ a saját korához képest, pl. „nem tudom ezt leírnya”
- felhasznált idegen szavakat is: török, horvát, deák/latin 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.