Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

2010.02.07

A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

Az emberi beszéd a kutatók szerint kb. 30000 évvel ezelőtt kezdődött. A tagolt beszéd már megfelelt a mai közlési rendszereknek. Csak következtetni tudunk arra, hogy létezett e valamilyen közös ősnyelv. Ma kb. 5000 nyelvet beszélnek. A magyar nyelv előélete kb. 10000 évvel ezelőtt kezdődött. Rokoni kapcsolatainkat az összehasonlító nyelvkutatást az uráli nyelvcsaládból eredezteti. Ez az alapnyelv kb. i.e. IV. évezredben élt.

 

uráli alapnyelv

 

 

 

                                    finnugor                                               szamojéd

                            kb. i.e. III. évezred

 

 

 

                         ugor                                        finn-permi

               kb. i.e. I. évezred

 

 

 

      ősmagyar                ős-obiugor         komi, udmust, mordvin,

                                                                    mari, lapp, finn, észt

          magyar    manysi             chanti

 

A nyelvrokonság tényét az összehasonlító nyelvtudomány a szabályos eltérésekben látja pl.: a magyar szókezdő “h” hang az összes többiben “k”.

A finnugor rokonság: a manysik, vagy vogulok az Urál hegység és az Ob folyó között élnek kb. 6000. Kb. 1920-ig nemzetségi csoportokban éltek. Minden nemzetiség különírás helyett csak totemisztikus kéziratos jelei voltak. Hittek a lélekvándorlásban, a nemzetség közös ősét valamilyen erdei állattól származtatták. Hittek a sámánokban, a népköltészetük íratlan maradt a XX. századig. Jelenleg cirill-betűs írást használnak. Ugyanezek vonatkoznak a chantikra (osztyákokra) is.

Komik vagy züriék: Európa északi sarkában kb. félmillióan élnek. Területeik ásványkincsekben gazdag. Földműveléssel, halászattal, háziiparral foglalkoznak. Népművészetükben a fafaragás értékes. Vallásos hiedelmeikben még él az erdei vízi házi szellem fogalma.

Udmust vagy vottyák: Kb. hétezren, a Káma folyó mentén erdőkben élnek. Népszokásaik még tükrözik a pogány hitet, az ősi babonákat. A XIII. század óta pravoszláv vallásúak, igen erős a halottak kultusza.

Manysik vagy csereviszek: Kb. félmillióan vannak. A Volga bal partján élnek. Népdalaik nagyon hasonlítanak a magyar népdalokra. Ezek is pentaton stílusúak. Erős viszont a török-ázsiai hatás is. Zenei életük ma is fejlett. A természet megszemélyesített tárgyainak (pl.: nap, hold, szél) a tisztelete hagyományos.

Mordvinok: Kb. másfél millióan, elszórtan élnek a tatár, orosz, baskír nép között az Oka folyó mentén. A sztyeppén földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Kétféle mordvin nyelvet használnak, a többség a népköltészet szókincsére, és kevesen a tudományos és művészeti szókinccsel beszélnek.

Finnek: Kb. ötmillióan, a Skandináv-félsziget középső részén élnek. A finn szó germán eredetű, jelentése: gyalogló, kóbor. Hazájukat Souminak nevezik. A XIII és XIX. század között svéd uralom alatt éltek paraszti, jobbágyi sorban. 1809-től nagyfejedelemségként az Orosz Birodalomhoz kerültek. 1917-ben megalakult a Finn Köztársaság. A II. világháborúban Németország oldalán álltak. A népköltészetük megőrzője a Kalevala című eposz. Elias Lönnrot gyűjtötte össze a szájhagyomány által terjedt történeteket, és abból adta ki végleges formájában 1849-ben. Az énekmondó verseiket mentette át a nemzetségi társadalomból. A hőseposz alapgondolata: egy kis nép hősi helytállással megszilárdítja a helyét a világban. Az ismeretekkel rendelkező ember képes úrrá lenni az életkörülményein. A finnek ma minden művészeti ágban világszínvonalon alkotnak. Építészük Alvar Aalto, zeneszerzőjük Sibelius.

Észtek: kb. egymillióan élnek. Germán eredetű a népnevük. Népdalaik változatosak. Dalaikat a vannel nevű húros hangszerrel kísérik. Epikus énekeik egy része egy hőseposznak a töredéke. Kalevipoegről szól, Kalevi fiáról. A XIX. század. közepén jegyezték le, és 1946-ban alapították meg az Észt Tudományos Akadémiát.

Lappok: Kb. harminc-ezren elszórtan élnek Norvégiában, Svédországban, Finnországban. Nyolc különböző nyelvjárást beszélnek. Régi hitvilágukban a sámánizmusra hasonlító természetvallást gyakorolnak. Szájhagyományaikban babonák, népszokások élnek. Népdalaik balladaszerűek, sok refrénnel.

A finnugor nyelvrokonságot először 1740-ben, a Norvégiában kutató Sajnovics János bizonyította be. Koppenhágában megjelent könyvében a nyelvtani szerkezetek egyezését, a ragozási rendszerek és a toldalékok egyezését bizonyította.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.