Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyelv, mint jelrendszer

2009.11.10

A NYELV, MINT JELRENDSZER

A nyelv nyelvi jelek és szabályok rendszere.

Ez társadalmi jelenség, képződmény, egy egész társadalom által elfogadott jel és szabályrendszer.

 

A beszéd nem más, mint a nyelv egyéni használata, alkalmazása.

 

(Jel: mindig egy érzékszervünkkel felfogható jelenség, amely egy önmagán túli jelenségre utal. A jelentést mindig meghatározza, hogy az adott jel a valóság mely részét, milyen körülmények között, milyen jelrendszerbe illeszkedve képes felidézni.

Minden jelnek számít, amit kommunikáció szándékával fel akarunk használni.

Létezik öltözetnyelv, testbeszéd és tekintetnyelv az anyanyelven túl.

 

Jel részei: jelölő és jelölt. A jelölőt érzékszervünkkel felfoghatjuk, a jelölt amire gondolunk.

Jelölő és jelölt kapcsolata:       - hasonlóság van

                                               - megállapodás van

                                               - kapcsolat van

 

Jelrendszer: a jelek hasonló tulajdonságaik alapján jelrendszerekbe rendeződnek. Jelek sokaságából és szabályokból állnak.

 

Jelek tulajdonságai:  - érzékszervvel felfogható

 

- általánosító szerep: egyszerűbb, mint a valóság, vagy teljes egészében egy konkrét jelenséget, vagy jelenségek egész osztályát idézik fel.

                                  

- többet jelent önmagánál = jelentést tulajdonítunk nekik

                                  

- jelrendszereket alkotnak, van jeltáruk (szótár) és használati szabályaik

                                  

- emberi közösségen belül töltik be jelként a szerepüket megállapodás

                                               szerint, és az emberi érintkezésben valósulnak meg.

 

Jelekkel foglalkozó tudományág: a szemiotika)

 

-Nyelv = jel + szabály + hagyomány (NY=J+SZ+H)

 

Minden nyelvnek van szótára, szabályai és az alkalmazhatóságot mutató hagyományai.

 

A nyelv antropológiai sajátság és univerzális jellegű.

 

-Grafikus nyelvrendszer

-     képírás, betűk

-     cirill, latin, arab betűs írások más grafikai jelrendszeren alapulnak

 

Nyelvi jelek

 

Elemi és szerkesztett jelek léteznek, melyek elemi jelekből állnak.

 

ELEMI JELEK

 

1. Beszédhang – fonéma

 

jelentés megkülönböztető szerep, pl. var-ver-vár-vér

vannak szóértékűek, pl. a, á, ó, ú, é

 

2. Szóelem – morféma

 

Toldalékok -> szavak

 

 Képző

-jelentésmegváltoztató szerep,

-a szófajt is megváltoztathatja

-szótő után áll, első toldalék, lehet több képző is egy szóban

 

4 csoport:

-          ige – ige: mos – mosogat

-          ige – névszó: mos – mosás

-          névszó – névszó: vad – vadász

-          névszó – ige: só – sóz, vad – vadít

 

Igeképzők:          gyakorító képző: -gat, -get

                          visszaható képző: -kodik, -kedik, -ködik

                          ható képző: -hat, -het

                          műveltető képző: -at, -et, -tat, -tet

                         

Névszóképzők:   fosztóképző: -talan, -telen, -tlan, -tlen

 

Igenévképző:      főnévi igenév: -ni

melléknévi igenév:

                                      folyamatos m.i.: -ó

                                      befejezett m.i.: -t, -tt

                                      beálló m.i.: -annó, ennő

                          határozó igenév: -va, -ve, -ván, -vén

 

 

Jel

-módosítja a szavak jelentését

 

Névszók jelei:     többes szám jele: -k

                          birtokos személy jele: -em, -ed, -e, -ük, -etek, -ük

                          birtoktöbbesítő jel: -i

 

Igék jelei:           időjelek:

                                      múlt: -t, -tt

                                      jelen: zérus morféma

                                      jövő: -ni, fog

                          módjelek:

                                      kijelentő: zérus morféma

                                      feltételes: jelen: -na, -ne; -ná, né

                                                       múlt: volna, -t, -tt

                                      felszólító: -j (alanyi: nincs tárgy v határozatlan) – hasonulás

                                                       -d (tárgyas: határozott tárgyra irányuló cselekvés)

 

Rag

-a rag megmutatja a szavak mondatbeli szerepét

-a szavakat mondattá fűzik, megadják a szerepüket (alany, állítmány, stb)

-szó végén van, a morfémák sorában a legutolsó minden szóban csak egy lehet

-záró morféma

 

Igék ragjai:        igei személyrag – megmutatja a számot, személyt

                          alanyi: -ok, -ol, -unk, -tok, -nak

                          tárgyas: -om, -od, -a, -uk, -átok, -sák

 

Névszók:            alanynak: zérusmorféma

                          állítmány: igei személyrag

                          tárgy: -t (a –tt nem)

                          jelző: minőségi – zérus morféma

                                    mennyiségi – zérus morféma

                                    birtokos – -nak (nem kötelező kirakni, zérus morféma)

                          határozó: sok van

 

Képzőszerű toldalék

-b, -bb, leg…-bb

jel és képző között lebeg, mint csoport

 

 

SZERKESZTETT JELEK

 

1. Összetett szavak

 

-előtagból és utótagból állnak

-alárendelő – előtag az utótag alárendelt bővítménye (pl. igazmondó)

-és mellérendelő összetett szavak – azonos értékű elő- és utótag (pl. süt-főz, gizgaz)

 

2. Szintagma – szókapcsolat, szószerkezet

 

-két szó közötti tartalmi és nyelvtani kapcsolat

(A macska ijedtében elbújt a padlás egyik elhagyott zugában. – elhagyott zúg, ijedtében elbújt, padlás zugában…)

 

MONDAT

 

-fajták a beszélő szándéka szerint

                          kijelentő .

                          kérdő ?

                          felkiáltó !

                          felszólító !

                          óhajtó !

szerkesztettség szerint:

                          egyszerű -  összetett mondat

                          tőmondat (alany + állítmány)- bővített mondat (tárgy, jelző, határozó is)

                             alárendelő – mellérendelő összetett mondat

 

SZÖVEG

 

-a nyelv legmagasabb szintű egysége

 

(NYELVI SZABÁLYOK

 

-utasítások a nyelvi jelek használatára, összekapcsolására

-kb. 3000 nyelv létezik a világon

-szabályok: két csoport

               1. Minden nyelvre egyetemesen vonatkozók: nyelvi univerzálék

pl. a szöveg mondatokra tagolódik, alany és állítmány ezekben elkülöníthető

 

2. Egy adott nyelvre igazak, vagy egymáshoz hasonló rokonnyelvekre, nyelvcsaládokra

pl. ragozó nyelv a magyar (aglutináló) – alanyi és tárgyas ragozás)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.