Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magánhangzók és mássalhangzók rendszere

2009.12.17

Az írás az emberi beszéd írásjelekkel történő lejegyzése.

A magyar helyesírás története:

1)      13. század – kancelláriai helyesírás:

            nincsenek mellékjelek

2)      14 – 15.század – mellékjeles- / huszita helyesírás:

            g = gy (g fölött pontocska)

            O = ő (Q szerű betű)

3)      16. század eleje – betükettőzéses helyesírás

4)      16. század 2. felétől – keveréktípusú helyesírás

            arra törekedett, hogy minden hangnak legyen egy jele, de minden hangnak          csak egy jele legyen

            k ® k = ch = c =q

            v ® v = w = u

A magyar helyesírás alapelvei:

1)      kiejtés szerinti írásmód   pl. alma, sas, krumli

2)      szóelemző írásmód           pl. barátság, tudjuk, egészséges, egyszerre

3)      hagyomány szerinti:       családnevek: Tóth, Papp

                                               j / ly : hajó, lyuk, …

 

A beszéd hangjainak rendszere

A hangok képzése:

- tüdő
- légcső
- gégefő
®
hangszallagok (2) (férfiak – 1,9 – 2,2 cm; nők – 1,5 cm)
- szájüreg:        - szájpadlás
                        - nyelv
                        - fogak
                        - ajkak
- orrüreg

·         magánhangzók: tiszta zöngék
tüdőből levegő
® megrezegteti a hangszallagokat, a szájüreg nem állít akadályt a levegő útjába, a nyelv és az ajkak módosítják

·         mássalhangzók:

                        zöngés mássalhangzók:
                        tüdőből levegő
® megrezegteti a hangszallagokat ® szájüreg ®  páros akadályok:        1 fogsor – ellentétes ajak
                                                        nyelv – szájpadlás
                                                        nyelv – felső fogsor
                                                        két ajak

                        zöngétlen mássalhangzók:
                       
mint a zöngés mássalhangzóknál, de a levegő nem rezegteti meg a            hangszallagokat

                        gégehang: h
                       
a levegő súrolja a hangszallagokat   

A hangok rendszere:

A magánhangzók rendszere:

14 db – 7 pár

csoportosítás:

1)      A nyelv vízszintes mazgása szerint:

      elölképzett – magas: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű

      hátulképzett – mély: a, á, o, ó, u, ú

2)      A nyelv függőleges mozgása szerint:

      alsó nyelvállású – nyílt: a, á, e

      középső nyelvállású – középzárt: é, o, ó, ö, ő

      felső nyelvállású – zárt: i, í, u, ú, ü, ű

3)      Az ajakműködés szerint:

      ajakkerekítéses – labiális: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű

      ajakréses – illabiális: á, e, é, i, í

4)      A képzés időtartama szerint:

      rövid: a, e, i, o, ö, u, ü

      hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű

a magánhangzók hangtörvényei:

·         Hangrend:
a szóban lévő mássalhangzók nyelv vízszintes mozgása szerinti tulajdonsága dönti el

-          magas : ember, kitelepítés, vízszintes

-          mély: kabala, takarodó, háború

-          vegyes: madárfióka, undorító

 

·         Illeszkedés:

-          hangrendi: a toldolélok hangrend szerint kapcsolódnak a szavakhoz
    - magas hangrendű szó – magas hangrendű toldalék
    - mély hangrendű szó – mély hangrendű toldalék
    - vegyes hangrendű szó – az utolsó szótag dönt:
               mély – mély
               é, i, í - mély
               á, ő, ü, ű – magas
               e - akármelyik

-              ajakműködés szerinti: 3 alakú toldalékok (pl –hoz, -hez, -höz)
  - mély hangrendű szó – mély hangrendű toldalék
  - vegyes- és magas hangrendű szó:
               ajakkerekítéses
®
ö – pl röpköd, körön
               ajakréses
® e – pl rekked, téren

-              1 alakú toldalékok ® nincs illeszkedés pl.   ötkor, hatkor
                                                                          ötig, hatig

 

A mássalhangzók rendszere:

csoportosítás:

1)      A hangszallagok működése szerint: 

zöngés:

b

d

v

g

dz

dzs

gy

z

zs

zöngétlen:

p

t

f

k

c

cs

ty

sz

s

2)      A képzés helye szerint:

      ajakhangok: b, p, m

      foghangok: d, t, v, f

      ínyhangok: g, k, gy, ty, ny

      gégehang: h

3)      A képzés módja szerint:

      zár: b, p, d, t

      rés: v, f, s, z, sz, zs

      zár-rés: dz, dzs, c, cs

      orrhangok: m, n, ny

      pergők: r

4)      Időtartam szerint

      hosszú: buggyant, cuppant, éreccségi, …
      rövid
: minden mássalhangzó önmagában rövid

A mássalhangzók hangtörvényei:

·         a hangtörvények hangképzőszervek rugalmatlanságával függenek össze

·         Részleges hasonulás

-          zöngésség szerinti:
ha a 2. hang zöngés / zöngétlen, akkor a 2 hangszál kényszeríti az 1. hangot, hogy az is zöngés / zöngétlen legyen
pl. vasdarab – zsd, szavakban – g
®
zöngésedés
      dobtam – p, hoztam – sz
® zöngétlenedés

-          képzés helye szerinti:
ha a 2. hang pl. ajakhang, akkor a hangszallag kényszeríti az 1.-t, hogy az is az legyen
ált: n
®
m
pl. azonban - m

·         Teljes hasonulás

-          jelöletlen (csak kiejtésben jelölt)
pl. bátyja - tty

-          jelölt
pl. kalap + val
® kalappal

·         Összeolvadás
2 szomszédos mássalhangzó ellentéte
®
helyettük egy 3. hosszú hangot ejtünk
pl. botja, látja, barátság, láss, fuss

·         Rövidülés
hosszú + rövid
®
a hosszút röviden ejtjük
pl. hallgat, jobbra

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

iroda

(helyeske, 2012.04.11 15:42)

A hangszalag szót egy "l" betűvel kell írni, és nem úgy hogy "hangszallag".