Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei

2010.01.03

A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei

 

Előzményei

A XIV. századi gazdasági és népességi megtorpanás után, - amikor járványok tizedelték Európa lakosságát - a XV. század közepétől lassú fejlődés indult meg. Egységes nagy államok alakultak, fejlődésnek indult az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezdett a népesség.

Kialakult a kontinentális munkamegosztás, ami nagymértékben hatott a nemzetközi kereskedelemre. Az erősen iparosodó és Európa keleti felénél jóval sűrűbben lakott Nyugat-Európa már nem tudta elég élelemmel ellátni népességét. Ezért mind több mezőgazdasági terméket importált főként Kelet-Közép-Európa országaiból, és iparcikkeket szállított oda.

A keleti kereskedelem óriási nemesfém hiányt okozott, mert a növekvő és kiszélesedő kereskedelmi forgalomnak egyre több pénzre, illetve nemesfémre volt szüksége. A szükségletet az európai nemesfémbányák már nem tudták fedezni, mert kimerültek.

Nyugat-Európa legiparosodottabb területén találkoztak az itáliai kereskedők és a Hanza-városok kereskedői. A kereskedelem fő útvonala tehát lassanként a nyugat-európai országokba irányuló kereskedelem lett. Ezt elsősorban az atlanti-part menti hajózás bonyolította le.

A XV. században egyre nehezebben, és egyre nagyobb kockázattal lehetett a Távol-Kelet luxuscikkeit Európába hozni. Konstantinápoly elfoglalása (1453) után a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol-keleti országok kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjain fekvő országokat. Több tényező is segítette sikerüket.

Tudományos és technikai feltételek

-      Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó).

-      Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette a tengeren való tájékozódást.

-      A múlt századokban tett utazások tanulságaként bővültek a földrajzi ismeretek is.

-      Jelentős volt Ptolemaiosz görög tudós elmélete is miszerint a Föld gömb alakú, és Toscanelli térképe (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta)

Portugál előzmények

-      Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg.

-      Tengerész Henrik Portugáliában (Sagres) tengerésziskolát alapított.

-      Expedíciókat küldött Afrika Atlanti partjainak felkutatására, arany- és rabszolga reményében.

-      A portugál hajósok fokozatosan haladtak előre, áthaladtak az egyenlítőn (1471), majd Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát, a Jóreménység-fokot (1487).

-      Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait.

Portugál gyarmatosítás

-      A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket.

-      Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain.

-      A fűszereket nagyon olcsón vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket.

-      Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket.

-      A kereskedelem gyakran 700-800%-os hasznot hozott. Lisszabon Európa egyik legforgalmasabb városa lett.

Spanyol felfedezők

 Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik.

Spanyolország a 15. sz. végén lett egységes állam, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával (1479). 1492-ben az arabokat kiszorították, és a pireneusi területeket visszafoglalták (reconquista) Ők biztosítottak három hajót és legénységet Kolumbusznak, hogy rövidebb utat keressen India felé.

Kolumbusz útjai

1492 augusztusában indult el 3 hajóval és októberben lépett Guanahani szigetére. Első útja még nem hozott nagy hasznot.

Második útjára (1493-96) már 17 hajóval indult, számos növényt, fűszert és állatot hozott, és nagyarányú telepítésbe kezdett.

Harmadik útjának (1498-1500) eredményei pedig: arany, ezüst, drágakövek, és olcsó munkaerő volt.

Negyedik, utolsó útján (1502-04) viszontagságos körülmények közepette fedezte fel Panamát.

A spanyol uralkodókat ez nem elégítette ki, ezért Kolumbusz kegyvesztetté vált. Az Újvilágot a firenzei Medici-bankház megbízottjáról Amerigo Vespucci-ról nevezték el.

Amerika igazi kincsei elárasztották Európát: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kakaó, vanília.

Az Újvilág népessége

A mexikói fennsíkon aztékok, a középső Andok területén inkák. Fő termény a kukorica.

A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat, mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe velük. A fejlettebb fegyverek, és az ismeretlen járványok megtizedelték a bennszülötteket.

Az indiánokat a bányákban, illetve a cukornád, a gyapot, és a dohányültetvényeken dolgoztatták. Amikor erre alkalmatlanokká váltak, Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. A rabszolgaszállítás az Atlanti forgalom jelentő részét adta.

Spanyol-portugál szerződés

1494-ben tordesillasi szerződésben a spanyolok és portugálok megállapodtak abban, hogy a portugálok nem hatoltak be a területek mélyére, az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás történhet. Ez volt a világ első felosztása, pápai közvetítéssel.

A Föld megkerülése

Fernando Magellán nevéhez fűződik, aki 1519-ben 5 hajóval indult útnak, 18 ember tért haza 1522-ben, ő maga meghalt, de bebizonyította, hogy a Föld körülhajózható.

A felfedezések következményei

-      Megindul a gyarmatosítás, az Újvilágban gyarmatokat hoznak létre.

-      a hódítók a conquistadorok: Cortez: 1519: aztékok kiirtása; Alvarando: 1523: maják kiirtása; Pizzaro: 1531: inkák kiirtása

-      A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata, nemesfémek elértéktelenednek (árforradalom)

-      Az élelmiszerek ára megnő

-      Megnő a kereslet az iparcikkek iránt, a szükségleteket a céhek nem tudják kielégíteni

-      Manufaktúrák (munkamegosztás) alakulnak ki. A gyapjú ára megnő, de ehhez legelő kell, tehát a földesurak bekerítik a területeket

-      a föld nélkül maradt parasztok és a tönkrement kisiparosok a városokba mentek, és olcsó munkaerőként manufaktúrákban kezdtek el dolgozni

-      kialakultak a tőkés termelési viszonyok

-      Ez egy kétoldalú folyamat volt:

1.      a kisárutermelők megfosztása a termeléshez, létfenntartáshoz szükséges eszközöktől

2.      termelőeszközök és pénz felhalmozása és tőkévé válása

3.      Az egyszerű árutermelés helyett tőkés árutermelés Á-P-Á

4.      pénz—áru—több pénz

-      A felhalmozott tőke kölcsönüzletekbe és ipari vállalkozásokba áramlott

-      Átrendeződnek a piaci viszonyok

Társadalmi-politikai következmények

-      A gazdasági erő (tőke) a polgárság kezében összpontosul à a feudális uralkodó osztály gazdasági pozíciói gyengülnek.

-      Egyensúly: Nemes <> Polgár; politikai <> gazdasági hatalom

-      Az egyensúlyi helyzet lehetőséget teremt az abszolút király hatalom kiépítésére.

-      A nyugat-európai fejlődéssel szemben Közép- és Kelet-Európa fejlődése megreked: újjáélednek a feudális viszonyok à II. jobbágyság kora

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.